Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Fotók és utazásaim az országban és külföldön!

2011. október 19. 13:22 - Levente B.

Légvédelmi rakéták Magyarországon.

A II. világháborúban a légvédelem elengedhetetlen eszköz volt. Eme összetett dologban benne foglaltatott a repülőgépek-radarok-csöves légvédelem hármasa, ezek együttes kombinációja okozott olykor például súlyos veszteségeket, legjelentősebb eseményei az Angliai csata, ahol a radar szerepe teljesen felértékelődött, vagy a 1943 augusztusi Schweinfurti csapággyárnak a bombázása, ahol az amerikai légierő oly veszteségeket szenvedett el a légvédelemtől, hogy utána napokig nem tette be a lábát Németországba. 

A háború után Korea volt a következő állomása a légvédelem elengedhetetlen hiányának. Az ENSZ erők légi ereje (amerikai, angol, ausztrál) elsöprő légi fölényt vívott ki a félszigeten, mivel É-Korea nem alakított ki megfelelő légvédelmet magának, az amerikaik egészen a Yalu folyóig, a kínai-koreai határig merészkedtek ahol a kommunista repterek nagy része volt a völgyben és sokszor a felszálló gépekre csaptak le. Az amerikai pilóták csak Mig völgynek nevezték el a helyszínt, a Mig-15-ös vadászgépek után. A Mig völgyben ahol a jet korszak kialakult, az ENSZ erők, élén az USA légi erejével 4:1-es légi győzelmi arányban hagyták el a helyszínt 1953-ban.

Ahogy a történelem folyt tovább és ezzel együtt a technika is fejlődött, a jet gépek egyre gyorsabbak lettek, egyre magasabban jártak, így a normális "csöves" légvédelem már kevésbé volt hatékony. A jet korszak nemcsak a repülés fejlődését vitte előre, de a rakéta technika is egyre inkább teret kívánt magának, és ezzel együtt a légi harcban, de a földi telepítésű védelemben is. A világ első földi telepítésű, repülőgépek elleni, rakéta komplexumot, a Szovjetek hozták létre 1952-ben Moszkva védelmére. Az S-25 Berkut néven létrehozott fix telepítésű rakétarendszert közepes és nagy-magasságban repülő bombázók ellen hozták létre, nagyjából 45 km-es lőtávval, a radarja a komplexumnak 1 célra tudta vezetni a rakétát, de nagyjából 25 célt tudott egyszerre megfigyelni. A rendszerből végül 56 db komplexumot hoztak létre Moszkva körül, egy komplexumban több kilövőállással.

Moszkva légvédelme az 1950-es években.

Az évek során mind Amerika, mind a Szovjetunió sok pénzt fektetett bele a rakétás légvédelmi rendszerekbe, a szovjetek saját fejlesztéseiket egy idő után a Varsói szerződés tagállamainak is átadtak így Magyarországnak.

A magyar Néphadsereg első légvédelmi komplexuma 1959-ben került a Börgöndi katonai reptér mellé. 1962. január 1.-én került sor a harckészültségi szintre a Börgönd-Vértesacsa-Sárbogárd-Úny-Dunaföldvári vonalon Budapest-Dunaújváros védelmére. Ezzel együtt elkezdték a rádiótechnikai ezred (radar) kialakítását az ország védelmére, majd nemsokkal később a Miskolci tűzrendszer is fejlődésnek indult, ami 1962 végére állt szolgálatba.

1977-ben indulva, nagy átalakulással és újfajta rakétarendszerekkel is kiegészítve eljött a "boldog idő" a rakétások történelmében, rengeteg új helyszínt hoztak létre Budapest körül, melyek 1990-ben a következő képen néztek ki:

11/1 Szentendre 
11/2 Pilisszentkereszt

11/3 Zsámbék
11/4 Etyek

11/5 Sárbogárd

11/6 Mezőfalva

11/7 Ócsa

11/8 Fót

11/9 Pilisszentlászló
11/10 Tinnye

11/11 Biatorbágy
11/12 Szigethalom

11/13 Gyál

11/14 Kerepes

11/15 technikai osztály, Börgönd
11/16 Mezőfalva

Budapest légvédelme 1981-ben, a rakéták max hatótávolságát jelző körökkel.

Budapest környékén 2 fajta rakétakomplexum működött. Ez egyik a kis-magasságban, lassan haladó célpontok ellen működő S-125 Nyeva rakéta (NATO kódneve SA-3), és a nagy-magasságban, távolabbi célpontokra használatos S-75 Volhov (NATO kódneve SA-2). Mind a kettő rakéta jól bevált konstrukciónak volt tekinthető a 80-as évekre. Az SA-2 Vietnamban, az SA-3 pedig a Yom Kippur háborúban lett ismert.

Egy SA-2-es Dvina/Volhov rakéta. Egy komplexumban 6 db ilyen kilövőállás volt. Budapest környékén 6 db SA-2-es komplexum volt: Urak Asztala, Fót, Felsőpakony, Etyek, Zsámbék, Pilisszentkereszt.

A Budapest környéki légvédelmet 1995-ben szüntették meg, a felszerelést elbontották, a laktanyák nagy része a privatizáció idején magán tulajdonba került, az egy idő után nem őrzött, el nem adott területek pedig az enyészetté alakultak ki, és az erre specializálódott kör pedig szépen lassan mindent ami mozdítható (kábelek, vas ajtó) elhordtak.

Az utolsó fix telepítésű légvédelmi komplexumot, mely Mezőfalván volt 1997-ben szüntették meg, az azutáni átszervezések során, a nem fix telepítésű, mozgó rakétás alakulatokat összevonták és Győrben a 12. Arrabona rakéta ezredként hozták létre. Magyarország rakétás légvédelme ezzel egy új, kevésbé látható jövő elé nézett.

S-125 Nyeva: Tinnye, Lom-hegy, Kerepes, Gyál, Szigethalom, Biatorbágy

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kameraaltal.blog.hu/api/trackback/id/tr313314494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
Fotók és utazásaim az országban és külföldön!