A majd 50 ezres lelket számláló város Észak-Horvátország "fővárosa", Zágrábtól alig 80 kilométerre. Történelmi múltja miatt a magyar nép is kivettte a részét a város fejlődésében.

II. András és III: Béla idején is ismert volt a város. A sok Török támadások miatt a várost elkezdték végül erőddé alakítani. A 16. századba végül az Erdődy família kezébe került a város, és varasdot a megye prefektúrájává alakították és egészen 1925-ig voltak a város meghatározó szereplői. Egy darabig Varasd a Horvát területek fővárosa volt, a címet végül visszakapta Zágráb.

A város központja csodás, ami egyfajta nem lehet kihagyni titutlust élvez. A főtere, ahol a városháza is található, szép, barokkos épületekkel van körbe véve, a városháza könnyen felismerhető a jellegzetes templom torony hasonlatú óratorony álltal. A vasút a 19. század végén épült ki, ami hatalmas fejlődést hozott, végül Trianon "csatolta" el tőlünk a várost, és lett Jugoszlávia tulajdona. A város környéke iparosodni kezdett a 80-as évekig, majd 91-ben a Horvát függetlenségi háború ide is elért, igaz csak rövid ideig. A város melletti Szerb laktanyában a fiatal katonák hamar megadták magukat, az itt kézre került fegyverek (nagyjából 600 millió dolár értékben akkor) azonnal a fontra vitettek.

Fogok még említést tenni a város legendásan ismert temetőjéről amit színtén nem szabad kihagyni, még az utíkönyv is ír róla.