A Churchill War Rooms a londoni Királyi Kincstár alatt található és ma múzeum. A War Rooms (háborús szobák) az 1936-os Légügyi Minisztérium jelentése alapján indult el a megvalósításig. Az akkori jelentés szerint egy esetleges háborúban a város súlyos károkat szenvedne és a hatalmas áldozatok lennének. Az akkori szokás szerint a minisztériumok emberei különböző helyekre mentek volna támadás esetén, végül 1938-ban Sir Hastings Ismay a Védelmi Minisztérium bizottságának helyettes államtitkára javasolta egy közös kormány óvóhelynek a kialakítását.
A helyszín a mai Kincstár alatti pince részre esett. A tervek haladtával az Admiralitás, a Háborús Minisztérium és a Légügyi Minisztérium közösen határozott, egy központi háborús szobáról, mely alkalmas fontos döntések hozatalára és azok továbbítására. Végül döntés született, hogy a Kabinet is egy fedél alá kerül a Központi Háborús Szobában.
1939 augusztus 27-én lett kész a komplexum, pár nappal a háború kitörése előtt. A háború kezdetével két szoba azonnal fontossá vált. Az egyik a Térkép Szoba, ahol a nap 24 órájában dolgoztak a Haditengerészet, a Légierő és a Hadsereg tisztjei. Ezek a tisztek napi szinten informálták a Királyt, a Minisztert és a Vezérkart.
A másik fontos szoba a Kabinet Szoba, bár Chamberlain 1939 októberében elsőként használta a Kabinet Szobát, csak Churchill kinevezésével és a Franciaországi Csatával érte el a szoba a funkcióját. Churchill ekkor jelentette ki: "Ez a szoba lesz az ahol irányítani fogom a háborút:" Onnantól fogva 115 Kabinet gyűlés történt, a legutolsó 1945 március 28-án amikor is az utolsó V bomba csapódott be Anglia földjére.
A Blitz során a War Rooms védelmét megerősítették, egy 1,5 méter vastag beton réteget helyeztek el. 1943-tól a Transzatlanti Telefon Szoba kiegészült egy SYGSALY kódolóval mely segítette a Minisztert abban, hogy kommunikálni tudjon az amerikai elnökkel. Churchill nagyon kevesett aludt a számára kialakított szobában, helyette több időt töltött a Downing 10-es szám alatti házban.
A háború végével bezárták, fenntartása a Munkaügyi Minisztériumra hárult. Már az első években felmerült az ötlet, hogy megnyissák a nagyközönségnek a bunkert, de páran úgy gondolták, hogy ami ott van az nem kerülhet nyilvánosság elé, mondván az ott lévő dokumentumok titkosak, mert egy háború megnyerésére szolgáltak.
1974-ig folyamatos kérések érkeztek a War Rooms meglátogatására, ezek közül csak néhányat teljesítettek, végül ebben az évben a kérték fel az Imperial War Museum-ot, hogy vegye át a létesítményt, ám anyagi nézetkülönbségek miatt ez nem jött létre. Margaret Thatcher 1981-ben vetette fel ismét a War Rooms megnyitását és végül az ő erőfeszítésének hála, 1984-ben megnyitotta kapuit. Azóta többször is átalakították-kibővítették, emléket állítva a történelem egyik legfontosabb emberének Winston Churchillnek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.