Az S-300 (NATO kódja SA-10) egy Orosz (Szovjet) tervezésű nagy hatótávolságú föld-levegő rakéta rendszer, melyet az NPO Almaz gyárt, és valamennyi alváltozatnak az alapja az S-300P, melyről képek is vannak itt a bejegyzésben. Az S-300 annak idején azért épült, hogy védekezzen repülőgépek és cirkáló rakéták ellen a Szovjet Légvédelem számára. A későbbi változatok már ballisztikus rakéták ellen is bevethetőek. 

Az S-300 rendszert elsőként 1979-ben kezdték üzemelni és javarészt nagyobb ipari körzetek, katonai laktanyák környékére helyezték légtérvédelemre. 

A fejlesztésért felelős cég az Orosz Almaz, mely az Almaz-Antei Konszern tulajdona. A rendszerhez szükséges rakétákat az MKB Fakel tervező iroda készíti. Utóbbi nagy múltra tekinhető vissza, hisz az S-75-ös rakéta is a cég sikeres fegyverei között szerepel, amiért a gyár Lenin Érdemrendet kapott. A cég honlapja szerint az általa gyártott rakéták a történelem során 2500 ellenséges repülőt semmisítettek meg. 

A hivatalos honlap orosz nyelven.

Az S-300-at az egyik legmegfelelőbb föld levegő légvédelmi rendszernek tartják. A legmodernebb alváltozatok radarjai képesek 100 cél követésére és 12 célra tudnak egyszerre támadni. Az észlelés és indítás közötti idő 5 perc. A rakéták a típushoz zártak és semmilyen karbantartást nem igényelnek.

A képeken látható alváltozat a P (С-300П) az amelyikből a többi változat eredeztetik, ennek első példánya 1978-ban állt szolgálatba. 1987-re már majd 100 helyen védték a Szovjet légteret, többségük Moszkva környékén. A P rövidítés a PVO-Sztrani (honi légvédelmi rendszer) orosz kezdőbetűjét használja. Egy komplett üteg egy 36D6 (NATO neve TIN SHIELD) felderítő radarból, egy 30N6 (FLAP LID) tűzvezető radarból és 5P85-1 indító járművekből áll. A 5P85-1 egy fél-önvontatású teherjármű. Többnyire egy 76N6 (CLAM SHELL) alacsony magasságú felderítő radar is része a kitelepülésnek.

30N6 (FLAP LID) és a 76N6 (CLAM SHELL) párban. 

A rendszer anno hatalmas áttörés volt, nem beszélve a fázisvezérelt radar használatáról és a többszöri cél tűzvezető rendszerről. Ugyanakkor a kezdeti nehézségek is bonyolították a dolgokat, egy komplett kitelepülés még mindig 1 óra volt amit a modernebb változatokkal sem tudtak jelentősen csökkenteni, illetve a folyamatos tüzelések során a kicsapó lángnyelvek kárt okoztak.

Az fázisvezérelt antennarács a korszerű rádiólokátorok sugárnyalábjának eltérítésére használt eszköz. A fázisvezérelt antennarácsoknak számos előnye van a hagyományos kialakítású, mechanikus sugáreltérítésű antennákhoz képest: mozgó alkatrész nincsen bennük, ezért kevésbé hajlamosak a meghibásodásra. Az ilyen lokátorok képesek egyszerre több irányba sugározni, így egyszerre több célt követni. Azonban az antenna teljes felülete csak a pont az antenna előtt lévő célok észlelésekor van kihasználva. 

Az S-300-ok Nyitra település mellett találhatóak. A lenti térképen a relatív lefedetséget jelöli a kör.

Légi fotók: Zord Gábor.

 Légvédelmi Rakéta Dandár (Protilietadlová raketová brigáda), Nyitra.

• 1. Légvédelmi Rakéta Csoport (1. Protilietadlová raketová skupina, Nyitra): SA-10B Grumble (S-300PMU)

• 2. Légvédelmi Rakéta Csoport (2. Protilietadlová raketová skupina, Nyitra): SA-6 Gainful (2K12 Kub)

A Légvédelmi Rakéta Dandár jogelődjei: 

- 11. Légvédelmi Ezred 1969-1979 - Technika: S-60 és 30 mm PLDvK vz.53

- 11. Légvédelmi Rakéta Ezred 1979-1991.06.01 - Rendszeresítik a 2K12 Kub technikát

- 13. Légvédelmi Rakéta Ezred 1991.06.01-1992.12.31

- 13. Légvédelmi Rakéta Ezred 1993.01.01-1995.09.30 - Csehszlovákia 1 osztály S-300-at hoz létre. 1993-ban a felbomlás során a technikát átadják teljesen a Szlovák államnak.

- 36. Légvédelmi Rakéta Dandár 1995.10.01-2001.09.20 - Rendszeresítik az S-300 technikát.

- 2. Légvédelmi Rakéta Dandár 2001.10.01-2002.09.30

- Légvédelmi rakéta dandár Nitra 2002.10.01

A Prága melletti osztály kiépült, de nem használt állásai.

1950 november 17-én alakult meg a 11. Légvédelmi Ezred a prágai Pohořelec-ben, majd 1957-ben áttelepült Stříbro település mellé, amely a mai Csehország területén van. 1969-ben az egységet a Védelmi Minisztérium közlönye alapján 11. Légvédelmi Ezredből, 11. Légvédelmi Rakéta Ezred lett. Innentől fogva az Ezred folyamatosan cserélte le a régi csöves légvédelmet, 12.7 mm-ről, 30 mm-re és a 57 mm-es technikát 80 mm-re. 1979-1980 között rendszeresítették a 2K12 Kub önjáró légvédelmi rakéta rendszert. 

A Stříbro melletti laktanya a térkép jobb oldalán az út mellett, a KUB technika kitelepülése meg a bal felső sarokban. 

1990-ben az akkor Csehszlovák elnök Hadi Zászlót adományozott a 11. Légvédelmi Rakéta Ezrednek és 1 évvel később az Ezred a "Tobruk" nevet vette fel, mivel az Ezred anno a 11. Gyalogos Zászlóaljból alakult meg, ami 1940-ben Líbiában a Szövetségesek oldalán harcoltak hősiesen. 1991 júliusában vezényelték át az egységet Nyitrára és adták át a brnoi Légvédelmi Parancsnokság alá. Még ugyanabban az évben a 11. Légvédelmi Rakéta Ezred felvette a 13. Légvédelmi Rakéta Ezred nevet és az 1. Felderítő Parancsnoki Osztályba sorolták, Zólyomba. 

2K12, Kub és a SZURN rávezető állomás.

Egy évvel a Szlovák nemzet megalakulása után az egység betagozódott a zólyomi 3. Légi és Légvédelmi Hadtestbe. Majd 1995-ben a 36. Légvédelmi Rakéta Dandár névvel látták el később pedig 2002-ben egyszerűen Légvédelmi Rakéta Dandár lett miután a rozsnyói 35. Légvédelmi Rakéta Dandárt megszűntették és összevonták a két egységet.