Fotók és utazásaim az országban és külföldön!

2013. október 14. 19:19 - Levente B.

Gagarin Hőerőmű - Mátrai Erőmű

A Visonta környékén található próba fúrások okán, lignitmezőre alapozva a talajminták alapján 1965-ben kezdték el az erőmű építését, és 1967. október 1-jével alakult meg a Gyöngyösi Hőerőmű Vállalat, nem sokkal később 1968-ban, Jurij Gagarin halála után nem sokkal, a világ első űrhajósáról, Gagarin Hőerőmű Vállalat nevet vette fel.

A főbejárat.

_MG_3069.jpg

_MG_3067.jpg

Az emlékmű tábla. 

_MG_3066.jpg

Hazánkban a szénbányászat már több mint 200 éves. A kezdetek után, egyre több helyen indult meg a széntermelés a Mátrában a következő évtizedekben.
Gyöngyöstől keletre pl. 1908-tól indult meg az igazi lignitbányászat Rózsaszentmártonban. Ma a lignitbányászat alatt leginkább külfejtést értünk, de ebben az időben a mélyművelésű termelés dominált. Hamarosan a termelési nehézségek hatására a részvények a Gyöngyöspatai Kovaföld Művek Rt. kezébe kerültek. Ez tette lehetővé a termelés 1917. évtől történő felfutását. A kutatások is eredményessé váltak, egyre több területen igazolták a lignittelep meglétét. 

_35B2992.jpg

_MG_2939.jpg

_MG_2940.jpg

A második korszak a környék bányászatában a két világháború közé tehető, egyre több lejtős akna került ekkor kihajtásra. A lignitvagyon kitermelésének fellendülése az I. világháború után létrehozott Mátravidéki Szénbányák Rt. megalakulásától számítható. Rózsaszentmártont ekkor a lignitbányászkodás bölcsőjének is nevezték. Több aknát nyitottak a környéken, mely több éven át 9 millió tonna lignit kitermelését jelentette. Mivel a mélyműveléses bányák kitermelési költségei jelentősen meghaladták a külfejtéses technológia költségeit, ezért napirendre került a mélyműveléses bányák megszüntetése. Rózsaszentmártonban 1968-ban szűnt meg a mélyművelésű, majd 1973-ban a külfejtéses bányászati tevékenység.

_MG_3140.jpg

A Mátravidéki Szénbányák Részvénytársaság azonban a 30-as évekre pénzügyi gondokkal küszködött. 1937-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. is bekapcsolódott a munkákba, jelentős és képzett munkaerő érkezett mind a műszaki, mind a fizikai állomány vonatkozásában.
Az 1910-es évek végén Gyöngyösön is megindult a termelés, amely a környék többi kisebb nagyobb bányájával alapja lett a későbbiekben megvalósult nagyberuházásoknak.

Hazánkban a 23 millió éves, alacsony fűtőértékű lignitből a Mátra és Bükkalján jelentős ipari vagyon állt rendelkezésre amit a 60-as években kezdtek el iparszerűen kitermelni.

_MG_3178.jpg

A földben található lignit. A lignit a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén, amelynek anyaga a pannon beltenger, illetve tó mocsaras partjainak élő növényzetéből jött létre. Fűtőértéke alacsony, viszont előnye, hogy nagy mennyiségben található a viszonylag nem túl vastag takarórétegek alatt, ezért külfejtéssel egyszerűen kitermelhető. 

A Mátraalja területén Visonta térségében a Thorez bánya megnyitásával 1964-ben indult meg a lignittermelés, ez a bánya volt az első mely kiszolgálta a Gagarin erőművet.

Heller-Forgó féle hűtőtorony, a Gagarin Hőerőműben, építésekor, fotó: omikk.bme.hu

hellerk0005-01.jpg

A Heller-Forgó két magyar mérnök, Heller László és Forgó László terveit tervei alapján valósult meg, amely megoldotta a hőerőművek addigi nagy vízszükségletének a problémáját. A Heller–Forgó féle hűtőelem nagy rendkívül fontos találmány volt, amelyre a világ több pontján is felfigyeltek.  Ez egy olyan közvetett léghűtéses rendszer, melyben a kondenzátor víz hűtőközegének visszahűtése zárt rendszerben, vízveszteségektől mentesen, levegővel történik. A tervet végül a világ számos pontján így Angliában és Kínában is szabadalmaztatták. 

_MG_2930.jpg

_35B2994.jpg

_MG_2932.jpg

_MG_2935.jpg

_MG_2942.jpg

_MG_2943.jpg

A 60-as évek végére a szénbányák mélyművelésű kitermelését leállították, ettől kezdve külfejtéses technológiával termelték ki a lignitet. A hőerőműtől távolabb a bükkábrányi 1985-ben kezdte meg működését.
Az erőműben több blokk is található, ezek az I. & II. számú 2 db 100 MW-os és 3 db 200 MW-os, ezek a  III-IV-V. számú blokkok épültek fel. Az első blokk átadása 1969. évben, az utolsó 200 MW beépített teljesítményű blokk átadása 1972. évben fejeződött be. Az első blokk beüzemelésének évében kapcsolták rá az erőművet az országos hálózatra.

_35B2993.jpg

_MG_2945.jpg

Az erőmű napi lignitfelhasználása 20-25 ezer tonna. A bányákból kitermelt, aprított lignit, illetve a Bükkábrányból vasúton érkező tört szén az erőmű szénterére kerül, amely 200 ezer tonna tüzelőanyag tárolására alkalmas. Ez kb. 1 hétre elegendő A tüzelőanyagot a belső szénszállítási rendszer juttatja a kazánokhoz. Mind az öt kazán szénportüzeléses, kéthuzamú, membránfalas, szabadtéri kivitelű.

_35B3000.jpg

A kazánok által szolgáltatott gőz energiáját a turbógenerátor gépcsoportok alakítják villamos energiává, ezek a turbinaházban helyezkednek el. A turbina végfokozatáról lejövő gőzt kondenzátorokba vezetik. Az I., II., IV. és V. blokkok kondenzátoraik hűtővizét Heller-Forgó féle zárt, léghűtéses tornyokban - ezért van ezekből 4 db - , a III. blokk kondenzátorának hűtővizét pedig nyitott hűtőtornyokban - ezek találhatóak az érőmű északi végében az erőmű bejáratához vezető út mellett két sorban - hűtik le.

_MG_2969.jpg

Gagarin Hőerőmű Vállalat Rekonstrukció 1986-1991 emlékplakett (1991) öntött bronz, forrás: internet

ghv_rekonstrukcio.jpg

Gagarin Hőerőmű Vállalat jelvény, forrás: internet

GHV-jelvény.jpg

Az erőmű berendezéseinél megvalósított fejlesztések közül kiemelkedik az 1986-1991 között elvégzett nagy rekonstrukciós program, ez alapozta meg az élettartam növelő beruházásokat. 
A rekonstrukció keretében a 3 db 200 MW-os blokknál felújításra, illetve cserére kerültek a főbb és segédberendezések. Az irányítástechnikai rendszerek korszerűsítése is megvalósult. Ezenkívül felújításra kerültek  a gőzturbinák, generátorok, transzformátorok, hűtőrendszerek és a szállítórendszer egy része.

_35B3010.jpg

Springer Antal,  1921-ben született Budapesten. A BME építészkarát 1960-ra már befejezte. Az egyetem végzése közben már az Ipartervben dolgozott, az itt töltött évek alatt szerzett tapasztalatok során, 1960-as évektől nagy teljesítményű villamoserőművek tervezésével foglalkozott. 1964-től az Erőterv építésztervezői irodájában dolgozott. 2012-ben halt meg. 

Fontosabb munkái:
- Százhalombatta, Dunamenti Hőerőmű. Építés 1967. Tervezés 1962.
- Visonta, Gagarin Hőerőmű és Főépület 1965-1973
- Tiszamenti Hőerőmű. Tiszaújváros
- Dunaújváros, Ipari terület: Szociális létesítmények; Jóléti épület; Étterem-Konyha 1959-1980

1973-ban Ybl Miklós díjat kapott, a Mátrai Hőerőmű építészeti kialakításáért.

Régi fotók az erőműről, fotók: epiteszforum.hu

774-x6y14d-gyongyos-gagarin-03.jpg

792-drk4yf-gyongyos-gagarin-04.jpg

800-1jp7wr-gyongyos-gagarin-02.jpg 800-wgt854-gyongyos-gagarin-05.jpg

Gipsz előállítás. 

Az 1990-es évek elejére, új környezetvédelmi törvények léptek életbe hazánkban, az ország EU-s csatlakozása megkívánta a környezetvédelem érdekében tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat, melyek ösztönözték a Mátrai Erőmű Részvénytársaságot a füstgáz kéntelenítő-rendszer megvalósítására. 1998-tól kezdték el építeni és 2 év alatt elkészült a kibocsátandó füstgáz kéndioxid-tartalmának csökkentését eredményező rendszer, a füstgáz-kéntelenítőt. Az egész egy mészköves technológián alapul, mely során a végtermék igen finom szemcsés, selymes tapintású. A termék a cementgyártási és építőiparban felhasználható. Ezen egyik ok miatt a Mátrai Hőerőmű területén egy ipari park is működik. 

_MG_2970.jpg

_35B3024.jpg

_35B3026.jpg

_MG_2971.jpg

A külszíni bányák.

Visontán és Bükkábrányban a lignit kitermelése külszíni fejtéssel történik. A külfejtéses bányászat technológiája szerint először el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (agyag, iszap, homok stb.), majd a meddőanyagokat vissza kell tölteni a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtés kimerült, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddőanyagot az előző terület gödrébe töltik.

A jelenlegi bánya. Egy ilyen "lepke" forma kb 15 évig működik. A lignit, kb. 100 méteres mélységben van.

_35B3075.jpg

_35B3077.jpg

_35B3079.jpg

A futószalagokon nem csak a lignit van. Itt a talajréteget átviszik a bánya másik oldalára, hogy a már kihasznált területet feltöltsék.

_35B3082.jpg

_35B3084.jpg

Az a fekete üledék a lignit.

_35B3083.jpg

_35B3085.jpg

Kicsit nagyobb panorámával. Háttérben az erőmű, a bánya alján az a fekete a lignit.

_35B3087.jpg

A bányászandó területen a széntermelést megelőzően három évvel megkezdődik a terület elővíztelenítése. Ennek során a fedő és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képződményekbe vezetik, ahonnan a rétegvizeket a külfejtés szélére telepített búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. A meddőkőzetek jövesztése elsősorban marótárcsás kotrógépekkel történik. Időszakosan merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a meddőtermelésben. Az egyedi technológiai folyamatok során folyamatosan szükséges egykanalas kotrógépek alkalmazása is.

_35B3020.jpg

_35B3021.jpg

A szén kitermelése kotrógépekkel történik. A kotrógépek a lignitet vagy a talajréteget szállítószalagra rakják fel folyamatosan. 

A bányából jövő futószalag, rajta folyamatosan érkezik a lignit.

_35B3042.jpg

_35B3041.jpg

Ahhoz, hogy a szén eljusson a bányából az erőműbe, a mélységek áthidalására ás a szalag rendszerek keresztezésére, egy hazai fejlesztésű rézsűhidat használnak, mely akár 20-25 méter szintkülönbséget is át tud hidalni. A lignit elhelyezését az erőmű területén hányórendező berendezések végzik. 

A nagy piros csövek a 2000-es évek elején beépített modern szűrő rendszer részei. 

_MG_2979.jpg

_MG_2980.jpg

_MG_2981.jpg

A kék hídak rejtik a futószalagokat amiken a különböző blokkokba a lignit és/vagy a szemét érkezik.

_35B3036_1.jpg

Ide érkezik a főtűanyag. A telephelyen 1 hétre elegendő lignit van probléma esetén addig tudják folyamatosan "pakolni" a lignitet.

_35B3039.jpg

A visontai bányákból szállítószalagon érkezik közvetlenül a lignit az erőműbe. A Bükkábrányban üzemelő rendszereknek köszönhetően már előre képes leválasztani a nagy darabos lignitet, így lehetőség van a lignit lakossági célú felhasználására.

Detk alállomás.

Az alállomás első része 1968 októberében, második része egy transzformátorral 1969 júniusában került üzembe. Egy másik 220/120 kV-os transzformátor 1982 végén létesült. Az alállomás létesítésének célja a Mátrai Erőmű által termelt villamos energia elosztása. 

A bánya az erőmű egyik legmagasabb pontjáról.

_35B3043.jpg

Ez a gépesített eszköz rakja át a futószalagra a lignitet. 

_35B3013.jpg

_35B3014.jpg

_35B3015.jpg

_35B3016.jpg

_35B3017.jpg

Nem-nem! Ez nem porzás, itt a lignit öngyulladásba kezdett. A biztonság ezért is mindenek felett!

_35B3019.jpg

A Heller-Forgóba bújtatott "gyárkémény". A kiáramló megtisztított gőz, 92%-ban nem tartalmaz káros anyagot.

_MG_2953_1.jpg

_35B3006.jpg

_35B3009.jpg

_MG_2966.jpg

_MG_2968.jpg

Az erőmű már belülről.

_MG_2972.jpg

_MG_2973.jpg

 

_MG_2974.jpg

_35B3031.jpg

_MG_2976.jpg

_35B3032.jpg

_35B3034.jpg

_35B3035.jpg

Az egyik kazán tetején. A kiáramló gázok miatt a hosszabb itt tartózkodás akár halálos is lehet. 

_MG_2978.jpg

Az egyik bloknak a "darálója". A rendszer felviszi a lignitet a legfelső színtre, majd onnan lejuttatva kerül az égetőbe.

_MG_3044.jpg

_MG_3045.jpg

_MG_3047.jpg

_MG_3049.jpg

_MG_3050.jpg

_MG_3052.jpg

_MG_3053.jpg

_MG_3055.jpg

Ismét az egyik blokk tetején/mellett vagyunk. A szállítórendszert látjuk. Ide jutattják fel a szemetet, ami az ország különböző pontjáról, válogatás után kerülnek az erőműbe. 

_MG_2995.jpg

_35B3060.jpg

_MG_2997.jpg

_MG_2999.jpg

_MG_3000.jpg

_35B3062.jpg

Az egyik turbina és annak sátra. Ez feljeszti át az áramot olyanra, hogy az országos hálózatra rákapcsolhassák.

_MG_3003.jpg

_MG_3005.jpg

_MG_3006.jpg

_MG_3007.jpg

_MG_3010.jpg

_MG_3001.jpg

A blokk vezérlők közül az egyik. 

_35B3063.jpg

_MG_3013.jpg

_MG_3015.jpg

_35B3064.jpg

_MG_3016.jpg

_MG_3017.jpg

_MG_3018.jpg

_35B3066.jpg

_35B3068.jpg

_35B3069.jpg

_35B3067.jpg

És a kijelzők hátsó része. Sűrűn nem látni ilyet.

_MG_3019.jpg

_MG_3021.jpg

_MG_3024.jpg

_MG_3023.jpg

_MG_3026.jpg

_MG_3027.jpg

_35B3071.jpg

_MG_3030.jpg

_MG_3031.jpg

_MG_3033.jpg

_MG_3034.jpg

_MG_3035.jpg

_MG_3036.jpg

_MG_3040.jpg

A bánya látképe este.

_MG_3142.jpg

_MG_3143.jpg

_MG_3146.jpg

_MG_3151.jpg

_MG_3157.jpg

_MG_3159.jpg

_MG_3160.jpg

_MG_3165.jpg

_MG_3166.jpg

És az erőmű.

_MG_3171.jpg

_MG_3173.jpg

_MG_3174.jpg

_MG_3175.jpg

_MG_3176.jpg

_MG_3177.jpg

_MG_3178.jpg

_MG_3179.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kameraaltal.blog.hu/api/trackback/id/tr845561243
Fotók és utazásaim az országban és külföldön!
süti beállítások módosítása