A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár, kiváló földrajzi helyen. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak jelentősek voltak, lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült a vár, bár stratégiai szerepe csak később alakult ki.

Sirok minden bizonnyal későbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik, míg a község első írásos említése 1302-ben történik Sirák névalakban, később 1389-ben nevezik meg egy oklevélben. A várat első birtokosa a Bodon család építi a tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa, a híres Tari család alapítja közvetlenül 1388 után.

Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori kezdték építeni az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. 

A Török hódítók azonban gondot fordítottak a siroki várának állagmegóvására is. Külső falait egy lebontott templom köveivel megvastagították, és számtalan fa építményt tákoltak a falak tövébe. Amikor 1687-ben Eger várát ostrom alá vette a magyar sereg, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett. A védelem nélkül maradt vár ostrom nélkül került a magyarok kezére a felszereléssel és élelmük egy részével együtt. A vár elvesztette hadi jelentőségét, és idővel az állapota tovább romlott.

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők, több más hasonló jelentőségű várral együtt, a siroki várat is megrongálták. 

A vár ettől kezdve pusztult, csak várromként volt nyilvántartva. Az osztrák katonai vezetésnek nem állt érdekében rendbetételét finanszírozni. A vár családról-családra került egészen 1945-ig. 

A háború után az állam tulajdonába került vár felújítására sokáig nem jutott pénz. A régészeti feltárások 1965 és 1972 között folytak Kovács Béla régész vezetésével. A várban a földalatti folyosók és termek nagy részét megtisztították a törmelékektől. Az erősen omladozó falak első megerősítésére 1996-ban került sor.

Tervek alapján a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága uniós pályázatos pénzből 2010 végén kezdte el az alsóvár felújítását. A projekt során az összes fal megerősítése, konzerválása elkészült. Több helyen jelentős falmagasítások készültek, lövegtornyok eredeti fa födémjeinek rekonstrukciójával kilátóteraszok, alattuk fedett terek jöttek létre. Zárt kiállítóteret és vizesblokkot alakítottak ki. A vár körüli sétaúton táblák mutatják be a táj sajátosságait. Sötétedés után a völgy felől díszvilágításban pompázik a vár.