A Veszprém melletti, de Szentkirályszabadjához közelebb lévő légibázison települt az ország egyetlen harcihelikopter ezrede, és az egyetlen magyar helikopter egység (2004 előtt), ahol a Mi-24-es harci helikopterek rendszerben állta, a bázison több század is települt.

ŐRZÖTT TERÜLET!

A reptér egy 2003-as google felvételen. A helikopterek még a reptéren vannak. A felső részen a volt Szovjet laktanya, a kép jobb oldalán a nagy helikopter állóhely "önmagában" és a körülötte lévő sötétebb állóhelyeket a Szovjetek használták. 

A repülőtér elhelyezkedése a Balaton mellett. 

A Kerecsen és a Phoenix harcihelikopter századok a Mi-24-est, míg a Borz szállítóhelikopter század és a Vegyes helikopter század a Mi-8-as és a Mi-17-es típust üzemeltette. A Zavaró század 2 speciálisan átalakított Mi-17-el volt felszerelve, amely rádiótechnikai zavarásra alkalmas volt, ezeket később azonban átalakították a Pestvidéki Gépgyárban és egyszerű szállítókként üzemeltek tovább. Ez utóbbi kettő 1990-ben érkezett, és sokáig lekonzerválva várták sorsukat, végül 2005-ben kerültek vissza Szolnokra. 

A reptéren diszlokált magasabb alakulatok neve: 

89. önálló szállítórepülő-század, 1974-1984, An-26-os gépekkel, az egység 1984-ben Szolnokra került át, majd onnan átkerültek jelenlegi helyükre Kecskemétre. 

87. közepes szállítóhelikopter ezred, 1971-1973

87. szállítóhelikopter ezred, 1973-1984

87. harci helikopterezred, 1984-1987

87. harci helikopterdandár, 1987-1990

87. önálló harcihelikopter ezred, 1990-1991

Szentkirályszabadján települt egy Szovjet egység is, a 73. Önálló Helikopter Raj, mely 1969-ben alakult meg egy már azóta létező helikopter rajból Kalocsán. Szentkirályszabadján az ott települő 13. Gárda Tankhadosztály alá rendelt helikopterraj állomásozott 6 Mi-2 és 2 Mi-9-el. 1970-ben kezdték meg a raj leszállóit kialakítani, majd ugyanabban az évben ősszel kapta megy az egység a Mi-2-es helikoptereket a tököli légibázison. A helyben való kiképzés után mind a 6 db gépet átrepülték Szentkirályszabadjára. 

A reptér mellett volt a Szovjetek egyik laktanyája, a mai napig az épületek gazdátlanok. Itt egy komplett szovjet garnizon működött 1991-ig, körülbelül ezer emberrel, tiszti lakásokkal, panelépületekkel, két iskolával, kórházzal, könyvtárral és színházzal. 

Ami hazánkhoz igen jól passzol, hogy a szentkirályszabadjai és a veszprémi önkormányzat sokáig nem tudott megegyezni a 400 hektár tulajdonát illetően, így folyamatos volt a pusztulás.

A háromemeletes tiszti lakóépületek és a konyhaépület több egységet is kiszolgált, akárcsak az erdő sűrűjéből előtűnő dupla hangárok. A 13. gárdahadosztály mobil légvédelmi ezredének KRUG típusú rakétái kaptak itt helyet, már legalábbis amit az orosz forumokról olvasható. Több katona visszaemlékezéséből lehet tudni hogy az évek alatt a magyar és a szovjet katonai tábor ugyan elkülönült, mégis mondhatni szimbiózisban élt egymással. 

A szentkirályszabadjai ezrednek a jogelődje, a Kecskeméten létrehozott 86. önálló vegyes repülőszázad volt melyet 1957-ben hoztak létre MN 6690-es fedőszámmal. 1961-ben 86. önálló vegyes repülőosztály nevet vette fel, a MI-1-es helikopterek érkezése okén, majd az ezred az Országos Légvédelmi Parancsnokság közvetlen alárendeltségébe került. 1968-ra az egységet újra ezred szintre fejlesztették fel 86. önálló helikopterezred nevet adva neki és rendszerbe állították a Mi-8-as közepes szállítóhelikoptereket, ezekre a kiképzéseket mind a műszaki, mind a hajózó állomány a Szovjetunióban kapta meg. 1 évre rá az egység áttelepült Kecskemétről Szentkirályszabadja repülőterére és első "bevetésükre" nem is kellett sokat várni, a tiszai árvíz idején az egység részt vett a polgári lakosság mentésében és Mi-8-asai több száz embert mentettek ki az elárasztott területekről.

1973-tól az 87. szállítóhelikopter ezred nevet lapta meg az alakulat, 1978-ban megkezdődött a Mi-24-es harci helikopter rendszeresítése, melyre az állományt ismételten a Szovjetunióban képezték ki, az első 4 db D típusú harcihelikopter ugyanabban az évben érkezett, a gépeket szigorú titoktartás mellett hozták be az országba. 1980-ban 16 db HIND érkezett és ebben az évben már két harcihelikopter század létezett. 1985-ben újabb D és egyben V alváltozatok is érkeztek. 

1984-ben a 40 db Mi-24-essel és 20 db Mi-8-assal rendelkező ezred 87. Harcihelikopter Ezreddé szerveződött át., két évre rá pedig az alakulatot harcihelikopter dandárrá fejlesztették. A 80-as évek végére került rendszeresítésre a Mi-17-es típusú közepes szállító helikopter, a Mi-8-as modernebb és erősebb változata. Ekkor a dandár állományába két harcihelikopter század, egy közepes szállítóhelikopter század és egy vegyes helikopter század volt. 1990-ben a dandárt újra ezreddé alakították az állomány csökkentésével. 

1991-ben az ezred felvette a 87. Bakony Harcihelikopter Ezred nevet. Még ez év végén az egység a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága alárendeltségébe került.

Az Ezredet a 2004-es haderőreform néven megszüntették a megmaradt egységeket Szolnokra költöztették át, sok katona a költözés helyett a nyugdíjat választotta, ugyanis a sorállomány döntő többsége Veszprémből és a környékbeli településekről származott. A reptér ezután rengeteg vita tárgya lett, szerettek volna egy nemzetközi repteret létrehozni, ám a környező települések és nem környező mint Siófok ennek a lehetőségét megvétózta. Jelenlegi állapota mondjuk úgy a nem kielégítő felé halad, mára kisgépes repülés működik a reptéren. 

A Bizon rádió és kommunikációs zavaró rendszer a Mi-17PP (Mi-8MTPB) két oldalán. Három zavaró rendszere volt D/F tartományokban, 32 elemes (8x4) antennája volt (fotók forrása ismeretlen). 

MTI fotó az 1970-es árvízről.

Egy szép reményű pillanat, a ma már nem működő fapados légitársaság a Skyeurope egy nyílt nap során landolt Szentkirályszabadján (forrás: veol.hu).

A reptér mai állapota.

További régi életképek

Évekig a kivont és a nem rendszeresített NDK-s helikopterek így kitéve az időjárásnak álltak a betonon. 

A torony még a régi festésében.