A medinai radarszázad a hazai légtérellenőrzés egyik alakulataként 1987-ben került átadásra és rendszerbe állítva a 4. Honi Rádiótechnikai Zászlóalj alárendeltségében.
A radarszázad 15 hektárnyi területen helyezkedik el, a radarszázad régen és most is kiemelt szerepet tölt be, jelenleg a déli határszakasz védelme és a paksi atomerőmű légvédelme miatt.
1997-1998
13. Légtérellenőrző Század, Medina
1999-2004
1. Radar Kiképző Század, Medina
2004-2009
Réskitöltő és Kiképző Radar Század, Medina
2009-2011
Réskitöltő Radarszázad, Medina
2014
2. Gerincradar Mérőpont
A Google Earth fotón jól lehet látni, hogy bár a terület eltérő formájú, az épületek, a garázsok elhelyezése tükrözve van Pusztaszemeshez.
Az MH 54. Radarezred alárendeltségében lévő radarszázad a Magyarország légtere szuverenitásának, a légtér jogos és rugalmas felhasználásának biztosítása a feladata,
A kijelölt radarok folyamatos üzemeltetésével a légi járművek felderítése és követése, az ezekről szóló információk automatikus feldolgozása és továbbítása.
Az alábbi fotón jól látható Medina valamint a Tubes és a Zengő csúcsok ahova is korábban tervezték a radar helyét. Forrás: boon.hu
A radar helyszíne igen sokáig vita tárgya volt, lett ebből civil összefogás, politikailag színezett kommentek, külföldi Greenpeace részvétel. Anno nem hiába találták ki a Zengő csúcsot, hisz a radar ide lett tervezve. A 54/2. Honi Rádiótechnikai Század, Homokszentgyörgy és a 54/9. Honi Rádiótechnikai Század Egerág megszűnésével a Mecsek déli részére nem lát be Magyar radar.
Az 1990-es évek elején egy magyar delegáció járt a az ausztriai Großer Speikkogel csúcson (2140 méter), ahol a későbbiekben a RAT-31DL radart is telepítették. A látogatás oka az volt, hogy a barcsi bombázás során kiderültek bizonyos problémák a légi felderítésben.
"1991. október 27-én az Magyar Köztársaság déli határától, Barcstól 15 km távolságban, Virovitica térségében 20.47-kor két légi célt derített fel a homokszentgyörgyi rádiótechnikai század P-37-es rádiólokátor-állomás kezelőállománya, majd a PRV-13-as rádió-magasságmérő kezelője. A távolabbi rádiótechnikai századok közül Sormáson és Egerágon üzemelő berendezések szintén felderítették, de a kis repülési magasság miatt folyamatosan követni nem tudták a légi célokat."
Forrás: Aranysas, Légtérsértés 2,23 kilométer mélységben cikk
A homokszentgyörgyi P-37-es rádiólokátor indikátoráról készített objektív kontrollfelvétel.
Az Aranysasban megjelent cikk vége tartogatja a legfontosabb dolgot!
"A kivizsgálás során fény derült arra is, hogy a Kőrishegyen (710 +30 m magasan) települt civil (LRI) repülésirányító radar primer lokátora felderítette, de folyamatosan követni nem tudta a Virovitica, illetve a határ térségében - a radartól 152-140 km távolságban - tevékenykedő, manőverező repülőgépeket. A célok adatai az akkori polgári radaradat-ábrázoló rendszerben (Glória), a vezető harcálláspontokon kihelyezett indikátorokon láthatók voltak.
(Ez is bizonyítja azt az álláspontunkat, hogy a légvédelem radarrendszerének modernizálása során az új berendezéseket a lehetséges hegységek uralgó magaslataira kell telepíteni.)"
Azt fontos megemlíteni, hogy nem elsősorban a Kőrishegyen lévő radar adatainak hiánya miatt történt meg a barcsi bombázás. Sok más egyéb faktor is közrejátszott, de tulajdonképen bebizonyította az elöljáróknak, hogy a magaslati pontokon elhelyezett radarok, nagyobb távolságokon is képesek alacsonyan repülő célokat felderíteni.
"A felderítést kis magasságon nyugati irányban a Mecsek tömbje jelentősen korlátozza. Kis repülési magasságon, délnyugati irányban a Magyar Köztársaság légtere, illetve államhatára átrepülésének ellenőrzése a követelmények szerint nem valósítható meg."
Bejárat a laktanya területére.
A fagyi gombócként csúfolt, új 3D-s radar. A radom, mely védi a RAT-31 DL típusú olasz gyártású radart.
Konrád János fotóján, a volt alakulótér, ide épült a RAT radar tornya.
A radar század elhelyezkedése. Tőle jobbra az adóház, az út be a településre visz.
Az alábbi videó nagyon jól szemlélteti a radar elkészültének folyamatát:
Zentai László ezredes, az MH 54. Veszprém Radarezred parancsnoka 2012-ben a következőeket mondta:
Amint a radartorony hadrendbe áll, a Medinán jelenleg működő régi technikát kivonjuk a rendszerből
Hende Csaba:
Az új medinai radarral válik teljessé a rendszer, amely a Gripenekkel együtt világszínvonalú technikával őrködik majd hazánk légterének szuverenitása felett” – jelentette ki a miniszter.
Az új radarral kapcsolatban a 3D jelzőt előszeretettel szeretik használni, úgy állítva be, mintha valami új dolog lenne, pedig a Magyar Légtérvédelem már 1986-óta rendelkezik modern 3D-s radarokkal, továbbá a jelenlegi orosz eszközpark is tud 3D-ben látni, bár itt a magasságmérő és a távolság+irány mérő radar külön van/volt.
A jelenlegi orosz radarok kivonása nagy hiba lenne, ezzel is - sajnos mint ahogy a közelmúltban is - elveszítenénk egy képességet. Lássuk egy kicsit leegyszerűsítve pro és kontra:
Az Oborona távolfelderítő radar, az országban az egyetlen.
Balra a HÁP, jobbra a gépkocsi tároló és szervíz épület.
Két db SZT-68 mobil radar.
P-37 távolfelderítő lokátor.
A HÁP.
Kilátás a radom tetejéről. Jobbra az épületek, felújítás alatt, de egy része készen volt már.A távolban Medina település látható.
Mozgásban az új medinai radar:
A radartoronyhoz tartozó kiszolgáló épület modern és kényelmes.
Gépjármű szerelő épület, valamint a kihagyhatatlan Ikarus busz.
Az étkezde. Akár egy színvonalas szálloda is lehetne.
P-18 2D-s távol felderítő, méteres hullámhosszú radar. A P-12 továbbfejlesztett változata, melyet a rádiótechnikai századok mellett a rakétás légvédelem is üzemeltette hazánkban.
Modernizált P-18, forrás hmarzenal.hu
Régi P-18 indíkátor fotó:
Szt-68U távol felderítő 3D-s radar, az első az országba 1986-ben érkezett, elsősorban az Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexumhoz tervezték, ez az eszköz volt az első mely digitális adat továbbításra is képes volt. elsősorban rendkívül alacsonyan közlekedő gépek felderítésére alkalmas.
A mobil radarszázad (P-18, SZT-68U) kitelepülései, Boldogon (54/12. Honi Rádiótechnikai Század)...
...Dunaszentmiklóson (54/11. Honi Rádiótechnikai Század)...
...és Kötcsén. Császár János gyűjteményéből.
Az Oborona a P-14 modernizált a Vega rendszerhez alkotott távol felderítő, mobil, méteres hullámhosszú radarja. Kiváló zavar védettséggel rendelkezik, könnyű karban tartani, bár az alkatrész utánpótlása mára körülményes lett.
Így forog az OBORONA Medinán:
Az Oborona a mezőfalvi 11/16. légvédelmi rakéta-osztálycsoport, Vega felderítő lokátora volt.
Csak úgy mint a PRV-17 is.
A HÁP jobbra, rajta a AN/TPX-54 idegen-barát felismerő.
Medinán nem "titkolják" a radar helyét.
Pilusin István gyűjteményéből, Medina átadó ünnepség.
A Főszerepben a 1994-ben bevonult Honvédek Medinán.
A bejegyzés trackback címe: