2017. április 15. 11:20 - Levente B.

Jutaspuszta ejtőernyős emlékmű

1941 április 12-n, a Magyar Katonai történelem egyik legsúlyosabb katasztrófája történ, a Veszprém melletti Jutaspusztán, 23 katona vesztette életét. Hagyományosan minden évben április 12-n emlékeznek katonai tiszteletadás mellett a halottakra.

Bercsényi felvarró:

Az 1941. április 6-án meginduló német -jugoszláv háborúba Magyarország is beavatkozott - Jugoszlávia április 10-i széthullása és a trianoni békediktátum során Jugoszláviához csatolt magyar lakosság védelmére hivatkozva. A magyar támadás másnapján - április 12-én délután - történt a legismertebb repülőkatasztrófa a veszprém-jutasi repülőtéren. A katasztrófát szenvedő szállítórepülő- és ejtőernyős alakulatokat valójában a pápai repülőtérről vezényelték ide. Az áprilisi nagy esőzések miatt a négy hárommotoros Savoya Marchetti SM-75 típusú szállítórepülőgép átrepült a veszprém-jutasi repülőtérre. A M. kir. 1. honvéd ejtőernyős- zászlóaljból alakított harccsoport - a zászlóalj parancsnokával (vitéz Bertalan Árpád őrnaggyal) - gépkocsiszállítással érkezett Pápáról. A tervek szerint a jugoszláv védelmi vonalak mögé bevetésre kerülő ejtőernyős-harccsoport berakodott a szállítógépekbe, s 17 óra után az E-101 jelű gép megkezdte a felszállást. Máig tisztázatlan körülmények miatt a vezérgép kb. 60 méteres magasságból jobb szárnyvégre fordulva visszazuhant. A gépen lévő harminc emberből négy tiszt és tizenkilenc katona szörnyethalt. - www.pumaszallas.hu

Huszár János gyűjteményéből az alábbi fotók...a gép a baleset előtt

A baleset pillanatai:

Megemlékezés az emlékműnél:

Fontos az ellenőrzés, minden rendben kell, hogy legyen:

Feszült tekintetek:

Az 1941-es áldozatok között volt vitéz Bertalan Árpád őrnagy is, aki a magyar ejtőernyős fegyvernem egyik megszervezője volt. Az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred az ő nevét vette fel 2016 január 1-n. Az alakulat megalakulására tavaly technikai bemutató szerveztek: