Fotók és utazásaim az országban és külföldön!

2018. augusztus 30. 12:39 - Levente B.

Batthyány-Strattmann-kastély, Körmend

Már több alkalommal mentem el mellette nemrég időt szakítottam arra hogy meglátogassam a körmendi kastélyt, a Rába folyó közelében fekszik Körmend városa, melynek központjában egy klasszicista stílusú várkastélyt láthatunk. Nem nehéz eltéveszteni a kastélyt, hisz a 8-as főút megy el mellette a városon keresztül. Aki kíváncsi rá még most látogassa meg hamarosan bezár kicsivel több mint 1 évre és a felújítás után lesz csak ismét látogatható. 

A kastély főkapuja:

_mg_5180.JPG

_mg_5181.JPG

_mg_5182.JPG

A gróf németújvári Batthyány család a magyar történelem igen ismert főnemesi családja, örökösei-leszármazottai a családnak a mai napig élnek, van egy grófi és egy hercegi ága a családnak, utóbbiakat a Batthyány-Strattmann családi nevet viselik, ez a bejegyzés róluk is szól. 

Batthyány II. Ferenc 1605-ben vásárolta meg a körmendi uradalmat, és a mai kastély elődjét, a várat. Vas megye közgyűlése - a 400 éves évfordulóra emlékezve - a 2005-ös esztendőt a Batthyányak emlékévének nyilvánította, mely alkalomból a Szombathelyi Képtár és a körmendi Dr. Batthyány Strattmann László Múzeum közös kiállítást rendezett egy időben, két helyszínen. A 2005. augusztus 19-én Körmén-, den, a kastély dísztermében megnyílt időszaki kiállítás „A Batthyány kastély évszázados kincsei" címet kapta.

A kastély főépületének reprezentatív terében megrendezett kiállításon a Batthyány család történetét, a hozzájuk kapcsolható nagy értékű, II. világháborút és az azt követő orosz megszállás pusztítását átvészelő történeti, tárgyi, iparművészeti, képzőművészeti, egyháztörténeti, kultúrhistóriai, valamint Boldog Batthyány-Strattmann László életével kapcsolatos kultikus tárgyakat egyesítettük. A tárlaton bemutatásra került, körmendi kastélyban őrzött gyűjtemények a II. világháború után elsősorban Magyarországon és Ausztriában szóródtak szét. - MÓRICZ PÉTER A Batthyány kastély évszázados kincsei - Időszaki kiállítás - Körmend, 2005. augusztus 19 - november 30. 

_mg_5183.JPG

A kastély 2016-ban felújított színházterme:

_mg_5194.JPG

A felújítás tervezete:

A környék adottságait és a Batthyány család történelmi múltját figyelembe véve a turisztikai attrakciófejlesztés központi eleme az évszázadokon átívelő és még ma is élő Batthyányak széleskörű megismertetése a kezdetektől napjainkig. Olyan átfogó tematika kialakítása és bemutatása, amely épít a kastély és a család hagyományaira, ugyanakkor mégis kiterjeszthető és sokoldalúan bemutatható a kiemelt célcsoportokhoz igazított modern interpretációs eszközök segítségével.
A fejlesztés során a kastélyépület teljes körű vízszigetelésével az egyik legfontosabb műszaki probléma kerül megoldásra. A földszinti és a Sala Terrena terei, a díszlépcsőház és a kápolna az épület- és restaurátori kutatásoknak megfelelően kerülnek helyreállításra. Mindemellett a korábbi kiállítások tartalma is megújul. A kastélyépület körüli terepszint süllyesztésével együtt a belső várudvar helyreállítása és hasznosítása is megvalósul.

A projekt várható befejezése: 2020.03.31.

Támogatás összege: 1.500.000.000 Ft

http://nkvp.hu/helyszinek/batthyany-starttmann-kastely/

A főépület: 

_mg_5195.JPG

A középkori eredetű Batthyány család a török időkben tűnik fel Körmend történetében, de kastélya, s a benne egykor megvolt szebbnél szebb kincsek gyűjteménye akkor is megdobogtatja az olvasó szívét, hacsak olvas róla. Sajnos, sokszor csak olvashat róla, hiszen a második világháború végén már nemcsak az emberélet volt olcsó, hanem értéktelen kacattá lett mindaz a vandál pusztítás viharában, amit a család évszázadokon át gyűjtött s féltve őrzött. Személyes visszaemlékezéssel a hangjában írt — nem minden megindultság nélkül — a Batthyány család levéltárának szomorú tragédiájáról Zimányi Vera. A rendkívül gazdag levéltár a hányattatás évei után a Magyar Országos Levéltárban nyert méltó elhelyezést. Hasonló sorsra jutott a fegyvergyűjtemény, amelyet Pandula Attila próbált rekonstruálni. Ami elkerülhette a kincseknek a háború végét követő esztelen tizedelését, az annak köszönheti megmenekülését - Érszegi Géza: Körmend története. Körmend, 1994 / 54–56. o.

A lépcsőház:

_mg_5200.JPG

A bemutatótermek relikviái, nemcsak a kastély tulajdonosairól hanem Körmend történelméről és a környékbeli ismertebb családokról is találunk információt:

_mg_5206.JPG

_mg_5208.JPG

_mg_5211.JPG

_mg_5213.JPG

_mg_5214.JPG

_mg_5215.JPG

_mg_5216.JPG

_mg_5217.JPG

_mg_5219.JPG

_mg_5220.JPG

_mg_5221.JPG

_mg_5222.JPG

_mg_5223.JPG

Batthányi Ádám fontosabb birtokai térképen:

_mg_5225.JPG

Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke:

_mg_5226.JPG

1849. április 27-én a politikai foglyokat szállító osztrák katonák a jánosházi vendégfogadó udvarára érkeztek. Mikor a helybéliek tudomást szereztek róla, hogy a foglyok közt van Batthyány gróf, ő és társainak kiszabadítására igyekeztek. Az összegyűlt tömeg körülvette a vendégfogadót, és követelték a foglyok kiadását. Az őket őrző katonák vezetője, Langh kapitány megkérte Batthyányt, hogy nyugtassa meg a tömeget. Ő a fogadó tornácának korlátjához lépve kérte a tömeg szétoszlását. - janoshaza.hu

A fenti eseményt az alábbi dioráma örökíti meg:

_mg_5227.JPG

_mg_5228.JPG

_mg_5231.JPG

_mg_5232.JPG

_mg_5233.JPG

_mg_5234.JPG

A kastély kápolnája az I. emeletről nézve:

A körmendi kápolna a kora barokk súlyos, erőteljesen plasztikus dekorációinak hagyományából eredeztethető, míg Eszterházán az érett barokk, sőt inkább a rokokó illuzionisztikus, levegős freskófestészete a meghatározó. Mindkét esetben jelentősen eltérő későbbi sorsuk, kivéve az 1945-ös teljes kifosztásukat, szakrális funkciójuk megszűnését, A kápolna a főúri lakóhelyeknek a kora középkortól fogva szerves, elengedhetetlen része - Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

_mg_5235.JPG

A körmendi vár 18, század főúri igényeinek és reprezentációjának megfelelő átépítését Batthyány Lajos gróf végeztette el az 1730-as években, A középkori várkastély barokk palotává formálását Donato Feiice de Allio császári és királyi építész tervezte. Minden bizonnyal de Allio tervei alapján készült el a kastély kápolnájának kialakítása is. A mára csak töredékesen fennmaradt építészeti részletek alapján, átgondolt, a barokk térformálás szabályait a meglévő falakhoz igazító, nagyszabású építészeti koncepciót kell feltételeznünk

Az építész a négy sarokbástyás, zárt, középső udvart magában foglaló középkori vár északnyugati bástyájában helyezte el a kápolnát, amelyet a belső udvarról két előtéren keresztül lehetett elérni, (1. kép) A két előtér kőkeretes ajtóit tengelyben, egymással párhuzamos, ferde síkokkal alakították ki a középkori falazatokban, ezzel a rézsútos irányulással érvén el azt a hatást, hogy a belső udvarról közvetlen rálátás nyílott a kápolna oltárára. A szabályos kör alaprajzú, alig több mint 40 m 2 alapterületű kápolna terét az alapterülethez viszonyítva nagy belmagassága (kb, 12 m) tette reprezentatívvá, A belső teret az előtér felett két szinten három-három nyílással a kápolna felé átnyitott oratórium gazdagította

A bejáratok rézsűs kávái megjelentek azon a két ablakon is, amelyek a 18, században a legfelső szinten törték át a falazatot, két szemközti oldalról adva megvilágítást a térnek. A kápolna belső terét a középkori falazat elé épített gazdagon tagolt pilaszterek osztották négy, egyenlő mezőre, A rézsűs bejárat tengelyében lévő mezőben helyezték el a főoltárt, A kápolnát lapos kupolával fedték. A tér belső díszítéséből, nyílásainak keretezéséből a pilaszterek lépcsőződésén kívül semmi nem maradt fenn, Ugyanakkor rendelkezünk azzal a levéltári adattal, miszerint a kápolna oltárát és stukkómunkáit Gabriel Mathias Steinbock készítette 1737-1747 között

A stukkómunkák minden bizonnyal a tér egészére vonatkoztathatók, mivel a stukkódíszítés töredékei, nyomai - a jelenlegivel nem azonos rendszerben - több ponton előkerültek a kápolnában a kutatás és a restaurálás során, A II, szinten a jelenleg is meglévő hármas tagolású oratórium nyíl ás törte át a falazatot, ennek formai kialakítását azonban nem lehetett pontosítani, mivel később ezeket a nyílásokat ajtókká alakították át, Bizonyosnak tűnik a feltárt töredékek alapján, hogy all. szinti oratórium hármas tagolása ezen a szinten az oldalfalakon is folytatódott stukkóból készült tükrök formájában, a III, szinti két ablak tengelyében. - Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

_mg_5236.JPG

Itt Batthyány-Strattmann László a „szegények orvosa"-ról láthatunk egy kiállítási anyagot:

_mg_5237.JPG

Horthy Miklós kormányzó levele Batthyány-Strattmann László-hoz, melyben meghívja a parlementi felsőházba 1927-ben:

_mg_5238.JPG

_mg_5240.JPG

_mg_5241.JPG

_mg_5242.JPG

_mg_5243.JPG

_mg_5244.JPG

A díszterem:

Ez a kastély volt Korabinsky szerint Batthyány Lajos nádor legkedvesebb tartózkodási helye. Dísztermében különféle megyegyüléseket tartottak. - Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

_mg_5246.JPG

Az első híradást a körmendi kastélyszínházról a Pressburger Zeitungban olvashatjuk, 1777-ből: "Körmend, augusztus 1, Grófi uraságunk itteni nyaralása következtében egész környékünk megélénkül. Minden vasárnap vígjátékok és táncmulatságok vannak, amelyekhez a szomszédos nemesség igen nagy fiámban sereglik össze és amely a legközelebbi napokban ls maga fogja előadni az Itteni kastély színházban /"Im hiesigen schlosstheater"/ a Marsch oder der Tambour bezahlt alles című darabot. Ennek mult vasárnap tartott próbája Igen jól sikerült."
Hogy ez a kastélyszínház mikor épült, nem tudjuk, mint ahogy arról sincsenek adataink, hogy a főépületben, vagy a melléképületek valamelyikében helyezkedett el. Legvalószínűbbnek látszik, hogy a lovardával szemben fekvő melléképületben, az un. márványteremben volt berendezve, amelyet Batthyány-Strattaann László herceg, szemorvos, 1902-ben kórházzá alakíttatott át. Egy évtizede az épületben cipőgyár dolgozik. - Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

A cípőgyár a rendszerváltásig üzemelt

Az egykori körmendi kastély-kórházban ma cipőgyár működik, arról pedig nem tudunk, hogy mi lett műszereivel, a gazdag felszereléssel. - Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

Kilátás a balkonról, jobb oldalt az épületben volt a színházterem:

_mg_5247.JPG

_mg_5248.JPG

_mg_5249.JPG

_mg_5250.JPG

_mg_5251.JPG

A kápolna a földszintről:

_mg_5252.JPG

A belső udvar:

_mg_5253.JPG

_mg_5254.JPG

_mg_5255.JPG

A főbejárat a kertből:

_mg_5256.JPG

szak_kohi_sk_2001_torvenytol_pages110-110.jpg

- BAJZIK ZSOLT A körmendi Batthyány kastély műkincseinek és levéltárának sorsa 1945 után

Oldalsó épületek: 

A kastélykert területén az északi kapu két oldalán felépített Narancsház a Batthyányak idejében virágzó kertészeti tevékenység színhelye volt. - MAGYAR LÁSZLÓ A körmendi Batthyány várkastély és várkert hasznosítási alternatívái

_mg_5261.JPG

_mg_5262.JPG

_mg_5257.JPG

_mg_5258.JPG

_mg_5259.JPG

_mg_5260.JPG

_mg_5265.JPG

_mg_5264.JPG

_mg_5263.JPG

A kastélypark egészen a Rába folyóig terjed:

A fa- és zöldállomány a Rába árterületére jellemző egyedekből áll, főként a tölgy, kőris, kocsányos tölgy, gyertyános állomány a jellemző, melyek vízigényesek. - MAGYAR LÁSZLÓ A körmendi Batthyány várkastély és várkert hasznosítási alternatívái

A bejegyzés trackback címe:

https://kameraaltal.blog.hu/api/trackback/id/tr4214148795
Fotók és utazásaim az országban és külföldön!