Fotók és utazásaim az országban és külföldön!

2019. március 02. 20:27 - Levente B.

Tamariska domb - óvóhely

A második világháború előtt és alatt több óvóhely épült ki az országban, ezen egyike volt a csepeli Tamariska dombnál lévő. Továbbra is erősen vitatott hogy mikor épült, van olyan elmélet, hogy a háború előtt ki épült a jelenlegi óvóhely egy része és az 50-es években bővítették ki. 

Csepel az 1956-os forradalom egyik gócpontja volt, a Királyerdővel egyetembe. Az óvóhelyet a forradalom veszélyei elől megbúvó emberek használták. 

Ma természetvédelmi terület, gazdag élővilága és faunája miatt. 

Az óvóhely ma a csepeli 1956-os eseményeknek állít emléket. 

_mg_2814.jpg

_mg_2770.jpg

Az internetet böngészve egy régi dokumentumba belebotolva említik a Tamariska dombi óvóhelyet: 

A Fenyves úti óvóhely ezer fő befogadására alkalmas, még egy ilyet szeretnének létesíteni a Királyerdőben.

A fenti mondatban tehát megállapítható a régi feljegyzések szerint hány főre lett kiépítve az óvóhely. A másik megnevezett óvóhely a Királyerdőben - Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben - valószínűleg soha nem épült meg, erre utaló feljegyzések, fotók, dokumentumok még nem kerültek elő.

Az idézet mondat az alábbi dokumentumból:

hu_bfl_xxiii_221_a_2_1958_04_11_pages6-6.jpg

Az óvóhellyel kapcsolatban az alábbi olvasható a helyszínen:

A Tamariska-domb (régi nevén Községi-domb) természetes földtani képződmény: az utolsó megmaradt homokbucka Királyerdőben. Geológiai jelentőségén túl — értékes növény- és állatvilágának köszönhetően — 2012 óta országos védettséget élvez. A domb gyomrában lévő légoltalmi óvóhelyről hivatalos feljegyzések, dokumentumok eddig nem kerültek elő, múltját a , "régi" csepeliek visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg. Néhányan közülük emlékeznek rá, hogy a domb alatt, a II. világháború vége felé már volt egy kisebb építmény, ami alkalmas volt arra, hogy megóvja az emberek életét légitámadások esetén. Az ő elmondásukat támaszthatja alá, hogy a bunker Gesztenyés utcai bejárata és az abból nyíló két kisebb folyosó építőanyagában, és az építés módjában (agyagtégla-falazat, téglaboltozat) teljesen eltér a létesítmény többi részétől, ami vasbetonból készült. Az egymással összecsengő elbeszélések alapján a bunker a hidegháború korszakának kezdetén, az 1950-es évek elején épült. A dombot felnyitották, a területen létesített , alkalmi betonüzemben" elkészítették a vasbeton falazóelemeket, majd azokat egymás után rakosgatva kialakították ezt a tulajdonképpeni pincerendszert. Végül kézi erővel és — főleg — vízsugárral visszatemették rá a homokot.

_mg_2771.jpg

_mg_2772.jpg

Lent voltam a bunkerban a szüleimmel a forradalom idején. 1940 november 4-én születtem, az óvóhelyen "ünnepeltem" a tizenhatodik születésnapomat. Mi a Fenyves utcai bejáraton mentünk le, mindhárom kapun jöttek az emberek. Akkor a bejáratok előtt még körülbelül három méter magas beton-mellvédek voltak, amik az esetleges belövésektől védték a bunkert. Ezeket később elbontották, a Gesztenyés utcai ajtókat meg befalazták. Emlékszem, volt áram odalent, meg is tudom mutatni, melyik villanypóznáról jött be földkábelen a világításhoz az áram. Vészhelyzet esetére aggregátor is volt az óvóhelyen és szellőzőberendezés is működött. A vizet a házakból hordták le kannákban, de úgy rémlik, a felszínre kifutó két légakna alján voltak kutak is — ebben az egyben azonban nem vagyok biztos. A bejárattól levezető folyosó csak a közlekedést szolgálta, az élet odalent volt. Voltak vaságyak, orvosi szoba, az emberek padokon, sámlikon és szalmazsákokon ültek. Voltak, akik hazamentek ételért, mások a bunkerben főztek petroforon. Segélykonzerv is bőven volt: kakaópor, tejpor, savanyú uborka. Életemben olyan jó paprikasalátát nem ettem, mint odalent, Apám mindennap kiment a disznónkat megetetni. Engem nem engedtek ki, nehogy beálljak a felkelők közé. - Szamper László visszaemlékezése

_mg_2773.jpg

A bejárati folyosó a fotón nem jön át, de kisebb szögben lefelé megy, a fotón látni, hogy tervezetten van egy törés benne:

_mg_2774.jpg

_mg_2775.jpg

A lejárai folyosó vége, az első ajtó a bejutás után:

_mg_2776.jpg

_mg_2777.jpg

_mg_2778.jpg

Átjutva jobbra kell menni, majd balra. A cikk cakk lényege, hogy a kívülről jövő légnyomás ne tudjon bent kárt okozni:

_mg_2779.jpg

Átjutva visszatekintés a bejárat felé:

_mg_2780.jpg

Balra fordulva, újabb ajtó:

_mg_2781.jpg

Bent, külön szobában a szellőző rendszer:

_mg_2805.jpg

_mg_2785.jpg

_mg_2787.jpg

Hosszú folyosók ahol a napi élet ment végbe:

_mg_2789.jpg

_mg_2790.jpg

Négy darab párhuzamos folyosót merőlegesen három helyen kötnek össze ugyanolyan méretű kereszt folyosók. Itt a fotón az egyik merőleges folyosó, két hosszanti látható a képen:

_mg_2792.jpg

Jobbra a függöny mögött a mosdó:

_mg_2795.jpg

_mg_2796.jpg

Balra az egyik hosszabbik folyosó, feljebb látható az egyik beugróban a másik, és így tovább a további kettő:

_mg_2782.jpg

Orvosi, fekvő rész is ki volt alakítva:

_mg_2797.jpg

A Fenyvesi utca kijárat felé:

_mg_2799.jpg

_mg_2800.jpg

_mg_2804.jpg

A domb tetején a szellőző/vészkijáratok:

_mg_2808.jpg

_mg_2812.jpg

A Hársas utcai bejárat:

_mg_2809.jpg

A Gesztenyés utcai bejárat, ami be van falazva:

_mg_2810.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kameraaltal.blog.hu/api/trackback/id/tr1714662367
Fotók és utazásaim az országban és külföldön!