Fotók és utazásaim az országban és külföldön!

2018. április 21. 09:09 - Levente B.

Elhagyott szovjet lőszerraktár

A cím megtévesztő abban a tekintetben hogy nem elhagyott, vagy legalábbis nem úgy ahogy az ember gondolná, a területen airsoft játékok szoktak lebonyolódni, illetve a lakóépületekből tanya lett. Már egy ideje szemeztem ezzel a hellyel végül sikerült eljutnom azokhoz akik segítettek bejutni innen is köszönöm. Bár elsőre azt hittem sok információm nem lesz a hely történetéről, de végül pont a magyar oldalakon találtam rá a dolgok lényegére. 

Alant a Nagykőrösi Hírlap 1991-es egyik bejegyzése, szépen ír a terület magyar részről való átvételére. 

Kérem, hogy június 29-én, szombaton jöjjenek ki a Hantháza lőszerraktár volt szovjet objektumnak a város polgárai által történő jelképes visszafoglalására. Tóth István képviselő - Nagykőrösi Hírlap, 1991. Június 23., Péntek

A terület füves része szépen nyírva, birkákat tartanak a terület gazdái:

_mg_9828.jpg

A sok épület nem volt, maga a lőszerraktár sem érdekes hisz mindegyik megmaradt épület ugyanúgy néz ki: 

_mg_9830.jpg

A Nagykőrösi Hírlap tartogatott még izgalmas adatokat, alább olvasható egy részlet: 

Sokan úgy tudják, a felsőjárási lőszerraktár területét a szovjet csapatok sajátították ki. A valóság az, hogy, még a háború kitörése előtt hadibázis volt...építkezés 1936-ban kezdődött, rá egy évre már funkcionált a Nagyerdő földjébe vájt garnizon.

Az eredeti raktárépület és a 4 betonbunker azonban még a háború alatt megsemmisült. A kisvasutat pedig, amely a Cegléd—Hantháza vonalról ágazott a szigorúan őrzött objektumhoz, a 70-es években szedték fel. A háború alatt és azt követően háromszor is gazdát cserélt e hatalmas „lőporos hordó”. A németek a megszállás napján azonnal birtokukba vették, s ami a békeidőkre megmaradt belőle, az a magyar katonaságé lett. Ők állították helyre, és ugyancsak lőszerek és fegyverek tárolására használták, 1956-ig. Onnantól a szovjet csapatok fennhatósága alá került, egészen pontosan 1991. január 16-ig. - Nagykőrösi Hírlap, 1991 március 29.

Nagyon szépen leírja, hogy a területen a háború előtt működő raktárak voltak, több hasonló ilyen raktár is volt ami már a 30-as években magyar később német raktárként kezdte és lett szovjet az 50-es évektől, lásd Császár és Tab. 

Jellemzően több magyar katonai objektumhoz, fentebb írják, hogy 1956-ban szovjet kézre került. Az alakulat (őrség) feltételezhetően kivonulási dátuma is olvasható, január 16-a. 

_mg_9831.jpg

A terepen pavilon szerűen elrendezett földszintes és több emeletes épületegyüttes különös világ. Mint valami most felfedezett régészeti emlék, meghódítja a látogató fantáziáját, hiszen csak találgatni lehet, mit rejtettek nem is olyan régen a teljesen kiürített, málladozó falú épületek. Tény, hogy az egész szovjet déli hadseregcsoport szempontjából nagy jelentősége volt a bázisnak. A fáma szerint kizárólag lőszerek, robbanószerkezetek tárolására használták. - Nagykőrösi Hírlap, 1991 március 29.

Alant, a tégla épületek egyszerűsége látható, túlzásba nem vitték, de nem is kellett: 

_mg_9832.jpg

Az épületeket körben és a terület szélein is földsáncok vannak, a robbanások és a lángok de a legfontosabb a légnyomás által keletkezhető kár kivédése volt a cél:

_mg_9833.jpg

Most a Petőfi Népe újságból idézve, itt már kerülnek elő olyan információk, amik már a legenda-mese, illetve a nem megerősíthető irányba megy. 

Rögtön az első, hogy a vasútvonalat meghosszabbították a lőszerraktár felé, erre való nyom a google maps vagy a fentrol.hu oldalon nem találtam, bár az is elképzelhető, hogy ez nem valósult meg, de valamiféle terepmunka elkezdődött. 

Megemlítésre kerül még az "önjáró rakéta" is. Ez az ami bőven a legenda irányába megy, nem található logikusnak, hogy közvetlenül egy lőszerraktár területére, drága és precíz eszközöket rakjanak, tároljanak. Az ilyen eszközökre, jóval nagyobb létszámra volt szükség, illetve kiszolgáló épületekre. Eme történeteket inkább az ismeretlen technika látványa és a titkolózás szövi. Azért mindenesetre érdekes olvasni, hogy akkor mennyire tudta az emberek gondolatait egy adott helyről befolyásolni, a körüllengő hiedelmek. 

Az arrafelé kanyargó, Cegléd—Hantháza közötti vasúti szárnyvonalat — megszüntetése előtt — éppen e bázis irányában meghosszabbították, s a környékbeliek emlékezete szerint hatalmas forgalmat bonyolított le, méghozzá a legkülönbözőbb, de alapvető építőanyagokból. Éveken át és szerelvényszám érkezett ide a cement, a sóder és az óriási méretű betongyűrű. Meg — nyilvánvalóan — a legkülönbözőbb hadianyag, de ezekről majd később. A vasútvonal megszüntetése után a hatalmas katonai teherautók útiránya lett a nagyerdei-hantházai bázis, amiről azt sem árt megjegyezni, hogy a közvetlen közelében található egy természetvédelmi terület is, a Strázsadomb, amely növényvilágát és felszínét tekintve, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz hasonlítható.
A szovjet csapatok távozása után a 138 hektáros objektum meglehetősen szomorú képet mutat. A 9800 négyzet- méteres beépített területű ingatlanokból csak 3 ezer négyzetméternyi maradt, ezek többségét még az 1930-as években építették. (Most éppen ezeket az épületeket fogják hasznosítani, bombák helyett gombáknak adva helyet, egy angol—magyar kft. közreműködésével.) Az objektum területén tett séta félelmetes és lehangoló egyszerre. Még a napokban is gyakori, hogy aknára, trotiltöltetre bukkannak, s a terület északi oldala előtt óriási erdőpusztítás is történt. A lőszerraktárak mindegyike összetolt homokdombok között feküdt, nyilvánvalóan azért, hogy egy-egy telitalálat esetén kisebb legyen a rombolás. Többszörös és magas szöges drótkerítés, aknazárral, naponta felszántott és boronáit friss homok védte az objektumot kintről is, bentről is. Légi bombákat, aknákat, lőszereket, rakétahajtóműveket tároltak itt jó néhány darabjait is most szedegetik össze ... S vannak itt olyan hangárok is, amelyekben nyilvánvalóan önjáró rakétákat tárolhattak. - Petőfi Népe, 1991. április 24., szerda 

_mg_9834.jpg

A raktárakat számozták:

_mg_9835.jpg

És a másik legenda, ami nemcsak itt, de több helyről köszön vissza, a silók: 

Igaz, a környékbeliek óriási — föld alatti — betonsilókról beszélnek, de egyelőre hivatalos, konkrét információ nem áll rendelkezésünkig sem az állítás megerősítéséhez, sem megcáfolásához. -  Petőfi Népe, 1991. április 24., szerda 

_mg_9836.jpg

_mg_9837.jpg

_mg_9838.jpg

_mg_9839.jpg

Könnyű faszerkezetes tető volt:

_mg_9840.jpg

_mg_9841.jpg

Ami viszont a terület látogatását érdekessé tette, az a téglákba vájt üzenetek. Ez igen népszerű volt anno, több helyen is láttam ilyet, magyar laktanyában is. Íme néhány ami jól kiolvasható volt, a katonák a nevüket, a várost ahonnan jöttek és a szolgálati évszámokat vésték bele:

Пенза=Penza város Oroszország európai részén, Moszkvától délkeletre.

_mg_9842.jpg

Антрацит=az ukrajnai Antratszit városa lesz:

_mg_9843.jpg

Бары́кин=Barykin, ez egy név:

_mg_9844.jpg

Мирзоян=ez a Mirzoyan név lehet:

_mg_9845.jpg

_mg_9846.jpg

_mg_9847.jpg

Lehet a Moszkva melletti Reutov? 

_mg_9848.jpg

Ez már Moszkva:

_mg_9849.jpg

Башки́рия=ez minden bizonnyal Baskíria vagy Baskírföld, hivatalosan Baskír Köztársaság (oroszul Респу́блика Башкортоста́н, baskír nyelven Башҡортостан Республикаһы) autonóm köztársaság Oroszország európai részének keleti peremén, a Déli-Urálban, az Oroszországi Föderáció tagja:

_mg_9850.jpg

_mg_9851.jpg

КиргССР, Киргизская Советская Социалистическая Республика=Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság, ma Kirgizisztán:

_mg_9852.jpg

_mg_9853.jpg

_mg_9854.jpg

_mg_9855.jpg

_mg_9856.jpg

A villámhárító talapzata lesz:

_mg_9857.jpg

Vannak épületek amiknek csak az alapja maradt meg:

_mg_9858.jpg

Кавказ Хестанов=egy bizonyos Khestanov úriember a Kaukázusból, érdekes alatta a dátum 1956, mellette meg az АППГ van bevésve első olvasatra:

_mg_9860.jpg

_mg_9861.jpg

Самаркандскии=Szamarkand egy város Üzbegisztánban:

_mg_9862.jpg

_mg_9864.jpg

_mg_9865.jpg

_mg_9866.jpg

_mg_9867.jpg

_mg_9869.jpg

Bal oldal az alsó rész az Tbiliszi (Тбилиси) lesz, ma a Grúz Köztársaság fővárosa. A másik érdekes dolog, a dátum, aki bevéste minden bizonnyal a kivonulás napjáig volt itt:

_mg_9870.jpg

75 május:

_mg_9871.jpg

_mg_9872.jpg

A fenti bevésések is jól példázták mennyire sok színű volt az itt állomásozó Szovjet katonák származása:

_mg_9873.jpg

_mg_9874.jpg

_mg_9875.jpg

A lőszerraktár területén lévő őrszoba:

_mg_9877.jpg

A nyomsáv:

_mg_9878.jpg

_mg_9879.jpg

_mg_9880.jpg

_mg_9881.jpg

23-as épület:

_mg_9882.jpg

1958 március 20-a:

_mg_9868.jpg

Nyomsáv, és jobbra a földsánc a laktanya felé lévő oldalon:

_mg_9883.jpg

_mg_9884.jpg

_mg_9885.jpg

Ez még megvan...sebesség korlátozás:

_mg_9886.jpg

A sorkatonák szállása:

_mg_9888.jpg

Parancsnoki épület:

_mg_9889.jpg

Tiszti lakások:

_mg_9892.jpg

Alul a Petőfi Népe újság korabeli cikkéből van az idézet:

Tizenhat hivatásos katona és családja lakott itt, szinte teljes önellátásra berendezkedve. Húsért se kellett messzire menni, nyulakat, borjakat neveltek. 

_mg_9893.jpg

A kapu:

_mg_9894.jpg

És kívülről, jól látszik, hogy buksi őrzi a helyet:

_mg_9900.jpg

_mg_9901.jpg

_mg_9902.jpg

Az étkezde és a őrség szállása kívülről nézve:

_mg_9903.jpg

A volt klubház:

_mg_9904.jpg

A külső kapu a főútról:

_mg_9905.jpg

 A lőszerraktár a fentrol.hu fotóján:

004.jpg

Valeriy Glushchenko fotói, 1984-1986:

valeriy_hlushchenko_01.jpg

valeriy_hlushchenko_02.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kameraaltal.blog.hu/api/trackback/id/tr9113850080
Fotók és utazásaim az országban és külföldön!
süti beállítások módosítása