A hajmáskéri volt tüzér majd Szovjet laktanyáról rengetegen és sokat írtak már. Utána olvasva az ember rengeteg mindent fog találni, próbáltam én egy kicsit más szögből is írni róla, újdonságot találni a helyszínben. Szerencsére a fotókra amiket készítettem sokan írtak, akik anno itt szolgáltak, ezért szeretném nekik megköszönni elsőként, őket a leírásban megneveztem. Ez egy hosszú bejegyzés lesz, remélem érdekesre sikerült. 

A Hajmáskéren létrehozott tüzérlaktanyát Kondor Márton és Feledi József tervei alapján készítették a századforduló után, akkor a két úriember, Magyarország egyik legismertebb vállalkozói irodáját működtette Pesten.

Már régóta foglalkoztatott a laktanya engemet, jó sokat lehet szerencsére olvasni róla, ám sok helyen olvashatni ugyanazokat, próbáltam újabb dolgokat összeszedni. Bár elsősorban a Szovjet időket próbáltam fotókkal megeleveníteni, de úgy gondoltam időrendben előremenve, a kezdetektől indulok. 

Mindjárt az elején, mivel tüzérlaktanya volt, ezért azt kezdtem el keresni, melyik magyar alakulatok voltak itt. 

A hungarianarmedforces.com oldalon lelt adatokból, a "Magyar Szent Korona országaiból kiegészített tüzér alakulatok 1914 tavaszán" bejegyzésnél három alakulat neve található Hajmáskér helyőrséggel. Ebből kettő ágyús ezred, egy pedig egy tarackosztály. Kettőnek van egy rövidebb leírása. 

A harmadik alakulat a 7. honvéd tábori ágyús ezred volt, erről lejjebb egy picivel bővebben. 

De azért, hogy a laktanyáról is legyen szó, illetve legyen ennek is kezdete, a Hajmáskéri tüzérlaktanyát 1909-ben fejezték be az építkezést, de csak 2 évvel később adták át végül, köztük volt az akkori magyar és osztrák vezetés nagyjai is, a kiképzések ezek után megkezdődtek, majd jött 1914, a háború szelei elérték a Monarchiát. És visszatérve a 7. ezredhez amelyik alakulat itt jön képbe:

Fényképekkel bemutatva, a honvéd tábori ágyús ezredek fegyverzete - forrás: mek.oszk.hu

15 cm-es messzehordó ágyú tüzelőállásban:

7,5 cm-es hegyi ágyú légvédelmi alkalmazásban:

15 cm-es ágyú tüzelőállásban:

Sajnos nem találtam sok mindent a 7. ezredről, de az alábbi bejegyzést találtam kis keresés után:

Az ágyús ezred a fellelt adatok szerint 1918-ban feloszlott-megszűnt, több helyen is veszprémi alakulatként tartják nyilván, vagyis Veszprém városához kötik. Ehhez köthető esemény volt idén, a háborúban küzdő 7. honvéd tábori ágyús ezrednek, ünnepélyes körülmények között, a magyar hősök emléknapján leplezték le a új emléktábláját Veszprém városában, az emlékhely a Vörösmarty téren található.

Hajmáskéren az I. vh után végül leszerelő tábor működött: "Az I. világháború után hazatérő hadifoglyok leszerelési ügyeinek egységes lebonyolítására létrehozott táborok, amelyek előbb 3, majd - 1920 júniusától - 14 napos egészségügyi vesztegzár állomásként is működtek. A 14 napos kötelező karantén lehetőséget nyújtott a hazatérők megfigyelésére és a politikai vagy egyéb szempontból gyanús elemek kiszűrésére." - mek.oszk.hu

Az őszirózsás forradalom kezdeti hetei, hónapjai után a kezdődött megfogalmazni az a gondolat a politikai vezetőkben, hogy a sok száz netalán ezer embert akik az akkori vezetés ellen lázad, milyen módon próbálják meg rendőri felügyelet mellett ellenőrizni, központosítani a résztvevők létszámát. A Tanácsköztársaság bukása után azonban ez a gondolat menet már átment a kommunisták, bolsevikok internálásába. Az internálásra kijelölt egyik helyszín a hajmáskéri tüzérlaktanya volt. 

Bár az internálótáborok száma csekély volt a második világégéshez képest, többségük pedig azért jött létre, hogy a hazaérkező katonák közötti keressék meg azokat akik a kommunizmus eszméjével tértek haza, illetve, az akkori rendszer által megbélyegzett kommunista agitátor és/vagy terrorista személyek voltak a táborokban összegyűjtve. 

Hajmáskéren a II. vh idején a Magyar Királyi Honvéd Gépkocsi Szertára működött 1940-1941 között, majd a Magyar Királyi Honvéd Központi Gépkocsi Javítója 1942-1943 között. Honvéd Tábori Tüzérségi Központi Iskola, Hajmáskér....forrás: Szilágyi Gábor, Török Mária: Ganz és társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. : Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. II. : Repertórium (Levéltári leltárak 35. )

A háború szele nem kímélte a környéket. 1944 decemberére a Fejér megyében gyülekező német páncélos-alakulatok, Párduc-osztályai érkeztek meg 14-vel, az 1/6., az 111. és az 1/130. osztály, összesen 23 szállítmánnyal, teljesen Fejér megye területén van. A 3. páncéloshadosztálynak december 15-ével bezárólag 23 vasúti szerelvénye érkezik meg a kijelölt térségbe: Várpalota — Iszkaszentgyörgy — Magyaralmás -— Csákberény — Pusztavám — Súr — Csetény — Tés körzetébe. Ugyanerre az időre a 6. páncéloshadosztálynak 44 szállítmánya fut be, a hadosztály Nemesvámos — Vilonya — Hajmáskér — Olaszfalu — Nagyesztergár — Kislőd —• Szentgál térségében gyülekezik. Forrás: A FELSZABADULÁS FEJÉR MEGYÉBEN (FEJÉR MEGYEI TÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 4. Székesfehérvár 1970)

A németek készültek az ellentámadásra. Budapest elestével Hitler nem akarta veszni hagyni az ország igen jelentős kőolaj tartalékait, nem akarta ugyanazt a hibát elkövetni mint Romániában, a Ploiești olajmezőknél tette. A német utolsó nagy szárazföldi támadására a II. világháború folyamán 1945. március 6-án indult a Velencei-tó és a Balaton közötti frontszakaszról, Hitler bízott abban is, hogy eme utolsó esélyben egy erős ellentámadás, megakaszthatja az orosz előrenyomulást. Nem így történt...rövid alig 10 napos lendület hamar kifulladt, és végül pár nappal később visszavonultak a németek. 

A világégés után Hajmáskéren 1945-46-ban a háború után tiszti hadifogolytábor működött. Ezt "KOVÁCS TAMÁS AZ INTERNÁLÁS MINT RENDÉSZETI VÁLASZ ÁLLAMBIZTONSÁGI ÉS ÁLLAMRENDÉSZETI KIHÍVÁSOKRA 1919-1945 KÖZÖTT" PDF dokumentumában olvastam. 

Bár lejjebb írom, hogy melyik alakulatok voltak a laktanyában, ezek már , sajnos semmi konkrétumot nem találtam róluk. Annyit azonban megtudtam, a Magyarország az atomháború árnyékában című könyvet olvasva, hogy az 50-es években a 83. Harckocsiezred Hajmáskéren diszlokált, az alakulat a szombathelyi 17. Gárda Motorizált Lövészhadosztályba volt alárendelve. 1946-ban az ezred Szombathelyen volt még. Az ezredet 1956-ban, már Hajmáskérről Budapestre küldték az 56-s Forradalom leverésére október 24-n. További sorsáról a harckocsiezrednek nem találtam. 

A kivonulás napjáig, a Szovjet Déli Hadseregcsoport három nagyobb alakulatot állomásoztatott a laktanyában, a terület mérete ez persze engedte. 

- 27. Önálló Harckocsi Zászlóalj

- 95. Gépkocsizó Lövészezred

- 66. Harckocsiezred

 A gyalogosezred fegyverzete a következő volt a kivonuláshoz közeli időben - forrás: hvijsko.milua.org: 

40 db T-64-s harckocsi:

133 db BMP gyalogsági harcjármű (58 db BMP-2, 73 db BMP-1, 2 db BRM-1K parancsnoki):

1 db BTR-60:

18 db 2SZ1 Gvozgyika, 122 mm-es önjáró tarack:

1 db MT-55A hídvető:

2 db BMP-1KSh, törzs-parancsnoki jármű:

1 db PU-12 Légvédelmi parancsnoki jármű, a ZSU-23-4-hez:

plusz egyéb:

A 66. Harckocsi ezrednek 94 db Т-64-es harckocsija volt négy zászlóaljban - forrás yv-gontar.io.ua: 

46 db BMP-2 gyalogsági harcjármű:

18 db 2SZ1 Gvozgyika, 122 mm-es önjáró tarack:

 4 db Sztrela-10, csapatlégvédelmi rakéta:

5 db BRM-1K törzs-parancsnoki:

8 db 120 mm-es aknavető:

plusz egyéb:

Az Önálló Harckocsi Zászlóaljnak 40 db T-64A és T-64B harckocsija volt, plusz egyéb jármű: BMP-2, Р-125 és GAZ-66 - forrás yv-gontar.io.ua:

Ha a fenti erőviszonyokat megnézzük, akkor a Hajmáskéren állomásozó alakulatoknak összesen 174 db T-64-es harckocsijuk volt továbbá minimum 36 db önjáró tarack (a vontatott tüzérségről nem beszélve). 

A fenti alakulatok (a Harckocsi- és a Gyalogosezred) a 254. Gépesített Lövészhadosztályhoz (Székesfehérvár) tartoztak. A Lövészhadosztály az 56-s Forradalom idején rendelték az országba, az ukrajnai Drohobics városából.   

Kezdem elsőre a laktanyán kívül, keveset is beszélnek róla, meg erősen kötődik a településhez, igaz nem csak a helyi alakulatokhoz. A vasútállomás egy részét egy vasúti rakodó foglalja el, mivel az ország legnagyobb lőtere a bakonyi volt így 1990-ig bezárólag, valamennyi Szovjet és Magyar alakulat, ha vasúton jött itt rakodott le. Az állomást közvetlenül lábon hagyták el, még a lánctalpasok is.

A vasútállomásról vezető hadiút...a beton kockák a lánctalpas technika miatt vannak ott:

A lőtérre vezető rész:

Kéretik komolyan venni:

Tank akadályok:

Vasúti forgalom a 20-as számú villamosított fővonalon:

Hajmáskér vasútállomás...kis történelem ínyenceknek - forrás: vasútállomások.hu

Ivan Gorbunov fotóján, az urak a vasútállomáson, 1987-es évből:

Magyar, orosz, német és francia nyelven:

A mosdónál is négy nyelven:

Jobb oldalt egy óvóhely bejárata:

A rakodó:

Itt bizony nemrég mozgás volt:

Nagy terület:

Néhány kép a múltból, Hajmáskér vasútállomás:

A vasút állomás másik "oldala"...a leágazó bekötő vágány a laktanyába, illetve annak nyoma:

A talpfák bujkálnak:

De beljebb még megvan:

A leágazás, közvetlenül a fővonalról, a távolban az állomás:

Teherforgalom halad el:

A tüzérlaktanya kastélya látszik a fák mögül:

A vasúti forgalom sűrűségét mutatja, hogy pár perccel később már a kocsival futottam bele a következő két MÁV V63 sorozatú mozdonyba:

Érdemes néha a fortepan oldalán is körbe nézni. Az alábbi fotó 1940-ben készült, a címke szerint "vasútépítés a laktanyában". Ez a fotó szerintem nem a fent látható vasúti bekötés volt, első ránézésre a háttérben egy lőszerraktár látható. A vasútállomástól indulva Veszprém irányában, közvetlenül a vasúti átjáró elhagyása után, volt jobbra egy kitérő vágány a laktanya lőszeraktárja felé, amit a Szovjetek is használtak. Feltételezhetően ezt látjuk a fotón.

Már a laktanya...a volt főkapu anno sokkal nagyobb volt, sajnos az épület állaga miatt le kellett bontani a két oldalsó épületszárnyat, ma nagyjából a 30-40% maradt meg a teljes épület résznek:

Nemrég felújították:

A fenti épület sokat változott az évek során, forrás: egykor.hu, 2010

Georgiy Vasil'yev fotója 1976-ból az épület előtt, többen is családostul, szépen látható a kapu jobb oldalán a régi magyar címer:

A fa mögötti épület is újjászületett, ma iskolaként működik, előtte a 95. ezred, 3. motorizált gyalogos zászlóalj épülete volt...

A laktanya kerítése még látható itt-ott:

A 95. Ezred parancsnoki épülete:

Ez volt a 74-es számú iskola:

A 95. Ezred légvédelmi tüzéreinek épülete volt:

Parancsnoki épület hátulról:

Kaszárnya épület volt...1. zászlóalj:

Szintén kaszárnya épület, a legfelső szinten a páncéltörők voltak, illetve itt voltak az önjáró tüzérek is, a sport pálya ezzel szemben volt, a fotón az út bal oldalán. Jobb oldalt volt még két legénységi épület, azokat lebontották...közvetlenül ennek az épületnek a fotó szerinti jobb oldalán volt a 95. Gépkocsizó lövészezred parancsnoki épülete:

Raktár épületek:

A 95. Gépkocsizó lövészezred klubháza...koncertek is voltak itt...korábban istálló volt:

Visszatekintés az úton:

Bal oldali szárny: utászok, felderítők, vegyvédelmisek...jobb oldalt: légvédelmisek, híradó, kommendánsok: 

Gépjármű garázsok:

Valentin Sazonov fotója talán itt készülhetett? 

Ruha elhelyezési raktár:

Élelmezési raktárak:

A 66. Ezred étkezdéje:

Az út fel a kórház felé...balra a 66. Ezred klubháza és nyitott mozija volt:

Az alakulótér a kastély előtt:

Amiért Hajmáskér ismert volt és az is a mai napig...a 66. Ezred tisztjeinek és családtagjainak volt a lakóépülete:

Eduard Bikbau fotója, a fentivel hasonló szögből, a fotón a 27. Önálló Harckocsi Zászlóalj katonái láthatóak (1985-1987):

Kastély belülről:

A moziterem...régen a kaszinó volt:

Dátum jelzi a falon az elkészültét:

Szemben alul a mozigépész helye:

A fenti mozi anno...a Hajmáskér Császári és királyi tüzérségi lövőiskola. A kaszinó díszterme...az alábbi két fotó két külön képeslap beszkennelt változata, az eredetiek a Zempléni Múzeum, Szerencs tulajdona. Dátum:1913

Jól látható, hogy anno a terem mind a két oldalán volt egy-egy páholy, illetve az első szintről is le lehetett látni a kaszinó termésre: 

Sajnos beljebb mg nagyobb romlás:

Emlék a múltból:

A főbejárat és a lépcsőház:

A kapu az udvarra...Vladimir Pavlov visszaemlékezése szerint 1986-ban készült egy új ajtó mind a két oldalra...ahogy írta, majd fél tonnát nyomhatott mert 20 katona kellett a beemeléséhez:

Kijárat az étterem és az utca felé:

A természet átveszi az uralmat...Tatiana Chasovnikova visszaemlékezésében leírta, hogy az ő idejében még kis cserjék, és virágok volta, illetve padok amin sokszor pihentek az emberek:

A kastélyt évekkel ezelőtt eladták egy hazai KFT-nek...sajnos a tervek (kastélyszálló) nem valósult meg. Ennek egyik oka a gazdasági válság volt, akkor senki nem akart nagy dolgokba befektetni, gond volt és van azzal is, hogy az Uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy az épület támogatást kapjon az EU-tól. A Szimpla magyarázat...bár kastélyként van nevezve, soha nem volt az. 

A Kristály nevű kávézó...étterem is volt egyben:

Yevgeniy Sergeyev fotója a Kastélyból készült a Kristály Kávézó fent látható bejáratáról. A fotó érdekessége, hogy magas rangú tisztek jönnek ki onnan. Georgi Vasilev visszaemlékezése szerint a fotó 1978-ban készült egy látogatás során:

Valentin Sazonov fotóján a háttérben a Kristály:

Fehér kisfröccs 60 forint!

 

Georgiy Vasil'yev fotóját azért osztottam meg, mert a háttérben látható a Kristály Kávézó, a kerítés mögött pedig a fő út (Tábori út):

Útban visszafele...a korábban említett legénységi épület, felső szinten a páncéltörőkkel:

Itt volt két legénységi épület, amiket 2003 előtt lebontottak:

Itt volt a sportpálya:

Tiszti lakótelep volt:

Balra volt a bolt:

A telephely felől nézve:

Irina Kulikova gyűjteményéből, a háttérben a lakótelep: 

Szintén Irina Kulikova gyűjteményéből...a vasút másik oldalán, a 8-as út felé, háttérben látszik a lakótelep és a dombon a víztorony:

Garázsok és szervizek:

A beton elemek jelzik, hogy itt bizony nehéz járművek fogadására készültek:

A gépjármű telep...egyszerű könnyű szerkezetes épületek voltak, ezeket lebontották:

A kórház:

A kórházból kitekintve...látszik a volt telephely és kicsit távolabb a tiszti lakótelep:

Vera Goryachaya fotóján a kórház, igazi gyöngyszem ez a fénykép, látni milyen is volt fénykorában...sokat változott:

És pár életkép szintén Vera Goryachaya gyűjteményéből:

A régi víztorony...mellette volt a széntároló:

Sergey Sergiyenko fotóin a torony szépen látható:

Vladimir Tikhonov fotója:

További életképek a laktanyából...Vladimir Tikhonov fotói:

Dmitriĭ Borisov, a Lövészezred mérnök utász századának katonája volt, az ő fotóit láthatjuk:

Kraz 255B TMM-3 Hídvető a fotókon:

Aleksandr Popov fotóján, a 66. Harckocsi Ezred BTR-60PU-ja látható:

Ansar Narimanov fotóján, a Gépesített Lövészezred, 3. zászlóalja látható a lőtéren:

Timur Galiyev fotóin szépen látszik a technika:

Oleg Aleksandrovskiy, a 66. Harckocsi Ezred, Kommendáns alakulatában szolgált...egy BMP-1-as előtt fotózkodott katona társaival:

Oleg Aleksandrovskiy részt vett a Barátság 88 gyakorlaton:

Georgiy Vasil'yev fotóján egy érdekesség! Ez a fotó 1977-ben készült a lőtéren a laktanya felett, a háttérben lévő F-104 makett itt az ami a fotót érdekessé teszi: 

Andrey Sharov fotóján, a harckocsi ezred technikája, 1985-1987:

A 95. Gépkocsizó lövészezred katonái lövészeten, Yevgeniy Sergeyev fotói:

Valentin Mantula Hajmáskéren szolgált a csapatlégvédelemnél. A fotók Drégelypalánkon készültek egy éleslövészet során:

<img src="http://m.blog