Az SA-3 rakéta a Szovjetunió által tervezett ismert rakéták közé tartozik, célja az volt, hogy az SA-2-es rakéta párja legyen, ugyanis tapasztalatok azt mutatták, hogy a Dvina-Volhov páros nem megfelelő az alacsonyan-lassan haladó gépek ellen. Éppen ezért a Nyeva rakéta "üzemi" távolsága, a rakéta típusától függően 15-35 km körül van, és sokkal lassabb is volt elődjénél, de éppen ezért rendkívül hatásos eszköz alacsonyan és lassan haladó célpontok ellen.

A rendszert először 1961-1964 között telepítették Moszkva környékén, hatalmas erőt képviselve a Dvina ütegekkel. A Nyeva nagyjából 30 országban üzemelt vagy üzemel most is, az országban valamennyi Szovjet reptéren volt egy üteg belőle 4 kilövő állással, ezt Pechorának hívták, mivel ennek a változatán a kilövő síneken 2 rakéta volt, szemben a Nyeva 4 rakétájával. Így mondjuk a Tököli reptéren volt 4 kilövő állás/2 rakéta, az összesen 4X2 vagyis 8 rakéta. A Magyar változat amit az 1970-es rakétaosztály átalakítások során rendszeresítettek, 1 üteg 4 kilövőállással/4 rakéta volt, vagyis 4X4, összesen 16 rakéta.

Ám eme tűzerő rendkívül csalóka, a "csatolt" radarok 100 km körüli felderítése mellett, nagyjából 6 célpontot tudtak követni egyszerre, de egy üteg csak egy célpontot tudott megsemmisíteni, jobban mondva a rávezetés során csak 1, modernebb felszerelés mellett akár 2 rakétát tudott a célra vezetni.

Nem mobil eszköz révén a Dvina hibáit továbbra is hordozta, de gyorsabb utántöltéssel működött, mely akár 1 percet vett csak igénybe, de egy szétszerelés-átszállítás-összerakás akár 50-90 percbe telik. Az 1999-es szerbiai háborúban a vajdasági Dani Zoltán, a szerbiai légvédelmi egységek nyugalmazott ezredese volt annak az egységnek a parancsnoka mely a világ egyetlen lopakodó bombázóját lelőtte. Dani Zoltán saját egységét arra képezte ki, az 1981-82-es Szíriai háború tapasztalatai során, hogy az ütegeket gyors szétszereléssel hamar új helyre lehessen továbbítani, ennek során egysége minimális technikai eszközzel voltak felszerelve a könnyebb rejtőzködés miatt is.

A Jakovó melletti SAM laktanya, Dani Zoltán egységét szolgálta ki. A kör forma ma is aktív Nyeva ütegeket "rejt", formája miatt korábban minden bizonnyal Volhov üteg helye volt.

A kevés eszköz használata, egy idő után már hátrány lett, hisz a Jakovói laktanyájukat NATO bombázás érte, megsemmisítve több mint 100 db rakétát. Az olyan taktikai húzások mint a fiktív radarok kihelyezése, vagy a MIG-21-es vadászgépek csalira való használata is előnyösnek bizonyult, mivel több HARM radar gyilkos rakéta elöli megsemmisülést is így vészeltek át.

A találati napon, 1999. március 27-én az időjárási viszonyok miatt a HARM rakétákkal felszerelt Prowler gépek aznap "hiányoztak" a légtérből. Dani Zoltán ezt tudta, mivel az olaszországi repterek körül sok szerbiai kém volt, illetve a TV társaságok is jelezték előre a felszálló gépeket. Röviden, a találat egy P-18-as nagy-távolságú radar, rendkívül alacsony frekvenciára való beállításának köszönhető, bár nem ez a radar volt a találat egyetlen résztvevője, de nagyban segített a cél lelövésében. Este 9 körül 2 rakéta hagyta el az üteget, ebből az egyiknek a közeli gyújtója berobbant a cél mellett, megsemmisítve ezzel a lopakodó bombázót. A pilóta sikeresen katapultált, majd a mentő egységek kimentették.

A történet teljes egészében nem derült ki azonnal, csak Dani Zoltán leszerelése után, a lelövés napjától számított majd 10 évvel.

Magyarországon 6 üteg SA-3 volt, mind Budapest körül. Ezek laktanyáinak maradványai ma Tinnye, Biatorbágy, Szigethalom, Gyál, Kerepes, Lom-hegy mellett/helyen található.

A Varsó mellett működő Nyeva üteg. A kép alján lévő 3 fekete pont egymáshoz közel a kilövő állások.

A vietnámi háborúban nem alkalmazták a rendszert, mivel a Szovjetunió félt attól, hogy Kína "ellopja" a rendszer egyes darabjait. Akkoriban a 60-as években nem volt már túlzottan jó viszony a két ország között, és a szállítmányok nagy része, közúton és/vagy vasúton a hatalmas kommunista országon keresztül ment Vietnámba. Az 1973-as Yom-Kipur háború és a 1982-es Libanoni csata során, a Nyeva széles körben lett bevetve. Az 1982-es "incidens" során a Beqaa völgybe telepített SAM állások arra késztették Izraelt, hogy megelőző csapást mérjen a területen lévő légvédelmi rakéta komplexumokra.

Az Öböl-háborúban egyetlen F-16-os lelövését igazolták a Nyeva ütegeknek.

A rakéta típust az összes Varsói szerződésbeli országba exportálták, és a mai napig rendszerben van modernebb változata pl. Lengyelországban és Bulgáriában.