Fotók és utazásaim az országban és külföldön!

2013. december 26. 19:21 - Levente B.

Vasfüggöny múzeum, Felsőcsatár

Goják Sándor volt sorállományú határőr szakaszvezető, aki 1965 és 1968 között szolgált a nyugati határon Kőszeg melletti dombságnál, az ő magángyűjteménye található házának hátsó kertjében. 

felső.jpg

_MG_2464.jpg

A 90-es években kezdte el építeni hobbiból a Vasfüggöny Múzeumot és az egyre növekvő érdeklődőknek hála a gyűjtemény egyre csak gyarapodott az évek során. A múzeum célja, hogy emléket állítson azon személyeknek, akik életüket vesztették a nyugati határszélen, továbbá mindazon határőr katonáknak, akik szolgálatteljesítés közben, például aknafelszedések közben ahogy a történetekből is megtudjuk, megsebesültek, nyomorékká váltak vagy életüket vesztették. Ezek az adatok ötévente megsemmisítésre kerültek, így sajnos soha nem fogjuk megtudni, hogy a több mint négy évtized alatt pontosan hány embernek sikerült a szökés, és azt sem, hányan hányan haltak meg. Goják Sándor több éven keresztül kutatta és gyűjtötte a korabeli tárgyakat és hallgatta meg a számtalan „áldozat” és hozzátartozóik visszaemlékezését. 

A múzeum az Európát kettészelő Vasfüggöny 3 időszakát mutatja be:

I. 1948-1949-től 1956. szeptember 20.-ig (TAPOSÓAKNÁK) 
II. 1957-1959-től 1966-1970-ig (TAPOSÓAKNÁK) 
III. 1966-1970-től 1989-ig (S100 ELEKTROMOSJELZŐRENDSZER) 

_MG_2465.jpg

A történelem szerint haladva, fizikálisan tudjuk áttekinteni a Vasfüggöny fejlődését. Az első helyen az 1948-tól 1956-ig tartó időszak látható. Az aknákat a trianoni dekrétum által megállapított határvonalra telepítették – taposóaknákat, tányéraknákat. Végül 1955-ben döntött az akkori vezetés az aknák felszedése mellett, ugyanis eme hatalmas gépezetben is hiba csúszott. A fából épült aknák elkorhadtak, ami vasból, az megrozsdásodott, így az aknák hol maguktól felrobbantak, de olykor meg nem amikor kellett volna. Miután több havi munkával a katonák felszámolták az aknamezőt, az 56-os forradalom idején ezért tudtak sokan külföldre menekülni, az aknazár működése esetén ez nem így lett volna. 

A második fázis a határ életében az 1957-59-es építés és 1966-70-ig tartó bontás időszaka. 1956 után az határszakaszt kiszélesítették, a nyomsáv és az aknamező a korábbi két méterről ötre szélesedett és új fajta aknákat telepítettek, amik már nem rozsdásodtak és amik már 40 kiló terheléstől működésbe léptek.Ebben az időszakban időszakában a menekülők közül mindössze 5%-a jutott át épségben a határon. Újabb változást ismét a politika hozott, 1966-ban született meg az aknamentesítésről a felsőbb utasítás, a tényleges munka két évvel később kezdődött meg. Az aknák azonban még sokáig szedték áldozataikat. 

A közeli Pinka patak vize 1965-ben megáradt, majd a folyam ereje a mederben lévő aknákból áthordott az Osztrák határon, mivel a patak 6 helyen is átmegy Ausztriába és határfolyóként is működött, megölve két fiatal gyermeket akik piszkálni kezdték az egyik partra mosott aknát. ENSZ segédlettel, nemzetközi nyomásra végül megkezdődött az aknamentesítés, sokan akik már addigra leszereltek és korábban a telepítésben részt vettek visszahívták őket a mentesítésre.

A vasfüggöny harmadik korszakában az elektromos jelzőrendszeré volt a főszerep. Ezt már a hatvanas évek végén kezdték kiépíteni, és egészen 89-ig működött. Ha valaki megpróbált áthatolni a vasfüggönyön, a határőrök perceken belül mindenhol ott tudtak lenni. Voltak téves riasztások is természetesen, a vadak is működésbe tudták hozni olykor. Ám ez utóbbinak az igazi jellegzetessége az volt, hogy nem közvetlenül a történelmi határt követte, hanem attól akár néhány kilométerre beljebb az országban volt a nyomsávja, több település így a határ és a jelzőrendszer közé került. A múzeumban megtudjuk, hogy voltak olyan falvak ahonnan elköltözni vagy oda költözni nem lehetett. 

A régi S-100-as rendszer nyomsávja még ma is szépen kivehető a nyugati határon.

100.jpg

A múzeumban feljebb találjuk az őrtornyot, ami nem csak történelmi szempontból érdekes, de gyönyörű panorámát is tár megmászója elé.

_MG_2462.jpg

_MG_2467.jpg

_MG_2468.jpg

_MG_2469.jpg

_MG_2471.jpg

_MG_2470.jpg

_MG_2474.jpg

_MG_2477.jpg

_MG_2478.jpg

_MG_2479.jpg

_MG_2480.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kameraaltal.blog.hu/api/trackback/id/tr175493148
Fotók és utazásaim az országban és külföldön!
süti beállítások módosítása