Ha ma Magyarországon az internálótábor fogalmát említenénk sokan biztos tudnék rá a választ arra mit is jelképez ez a szó, és arra is jönne reakció, hogy mely ország, mely történelmi viharában voltak ezek a táborok a kegyetlenség jelei. És bár egyre több információ kerül napvilágra az 1945 utáni hazai történésekről, azt minden bizonnyal kevesebben tudnák megmondani, hogy 1949-1953 között Budapest mellett működött az ország, egyik ha nem a legnagyobb ilyen jellegű tábora. A Kistarcsai Internáltak Emlékéért Alapítvány kutatja néhány éve a településen található volt internálótábor emlékeit és próbál még szemtanúkkal beszélni a minél tágabb ismerethez. Eme Alapítvány nyitotta meg 1 órára a volt tábor kapuit. 

A volt Törzsépület amiből szeretnének felújítani és a jövőben múzeum jelleggel üzemeltetni.

A Kistarcsai Internáltak Emlékéért Alapítvány által szervezet látogatáson az egyik korábbi épületben kialakított Művelődési Házban egy mozgó kiállítás volt megtekinthető, itt a táborokról olvashatott az érdeklődő. 

Bizony sok volt az országban:

Az Andrássy út 60-as szám alatti épületben ma a Terror Háza működik:

Az egyik legismertebb Internálótábor Kistarcsa után a tiszalöki volt...mivel teljesen elbontották, ezért csak a túlélők emlékezete alapján lehet tudni, hogyan nézet ki: 

A tiszalöki tábor makettje...a fotó a munkataborok.hu oldalról van:

És most menjünk bele a kistarcsai tábor történetébe. A Kistarcsa Gép és vasút felszerelési gyár dolgozóinak épült néhány épület a század forduló után nem sokkal, a gazdasági válság azonban a gyárat tönkre tette, a gyár még működött tovább, melyet a Ganz Danubius Gépgyár vett meg, a lakótelep pedig a Belügyminisztérium tulajdonába került. Az internálások a 30-as években meg is kezdődtek, de 1939-ben gyorsult fel csak a folyamat.

A II vh során főként zsidó vallású embereket gyűjtöttek itt össze, akiket majd Lengyelországba vittek, de ide hozták pl. a Wermacht és az SS azon katonáit is akik például dezertálni próbáltak, vagy valami más kihágás miatt kerültek ide. A háború után a hatalom megváltozásával a nyilasok kerültek a táborba, akiket az ország különböző pontjairól hoztak ide, de ide kerültek azon német származású de Magyarországon élő polgárok is akiket kitelepítésre ítéltek a nagyhatalmak döntése nyomán.

A Gép és vasút felszerelési gyár korabeli fotója (forrás: sulinet.hu):

1946-1949 között úgy ahogy elfogadható feltételek voltak Kistarcsán. A túlélők beszámolója szerint, bár továbbra is kegyetlenül bántak a foglyok többségével, mégis tudtak maguknak tanórákat tartani és vallási nézeteiket is gyakorolhatták a rabok. 

Minden megváltozott a 1950-ben amikor is az ÁVH teszi rá a kezét a táborra, az élet körülmények még rosszabbra fordulnak, a napi kalória vészesen lecsökken és a brutális vallatások is sűrűsödnek. 

1953-tól a tábor területét a Belügyminisztérium kiképzési célokra használta, ide hozták a rendőröket, határőröket, tiszthelyetteseket és tartalékosokat is. 1956-s forradalom után ismét működésbe lépett az internálás intézménye, de a nevén megváltoztatták közbiztonsági őrizetre. Hamar megtelt a tábor, a létszám újra ezres nagyságrendű volt. Csurka István író, dramaturg, politikust, a későbbi Magyar Demokrata Fórum egyik alapítóját, a forradalomban való részvételért fél évre Kistarcsára internálták, majd 1957 augusztusában beszervezték III/III-as ügynöknek. Az 1960-as amnesztia során a közbiztonsági őrizet megszűnt, helyette ismét a BM vette át a területet oktatásra. 

1993-tól pár éven át idegenrendészeti objektum lett, átmeneti szállásaként fogadja be a menekülteket, főleg Afrikából, 1996-ban kapta meg a terület egy részé az Önkormányzat és elkezdhette hasznosítani a területet, ennek szépen látható jelei vannak. A jövőre nézve, szeretnének az emlékhely mellett egy múzeumot, vagy egy nagyobb emlékszobát kialakítani a Törzsépületben. 

A régi tábor egy része hasznosítva van, ilyen a fotón látható épület ahol is a kistarcsai rendőrség felújított épülete látható...a fák takarásában a már említett törzsépület.

A Törzsépület:

A régi fal és kerítés még felfedezhető:

Az alagsori részre vezető ajtó:

Lent az Alapítvány által készített kiállítás...egyik fele 56-ra emlékezik, az események után Kistarcsa ismét régi "fényében tündökölt":

A kiállítás másik fele a volt tábort mutatja be...sok fotó évekkel ezelőtt készült így pl. fotók készültek a már lebontott régi víztoronyból:

A tábor épületeiből szerzett ajtók:

Lenin összes:

További emlékek melyek a kort akarják megidézni:

Maga a tábor...az épületekben voltak "elszállásolva a rabok":

A Törzsépület bejárata: 

A főkapu belülről:

Néhány emlék amikor a 90-es évek elején az idegenrendészet tulajdona volt a terület:

Az épület amelyik alatt a kazánház is volt:

Az áteresztő pont...mögötte a gyalogos kapu:

Az alakulótér:

A Tribün:

Bejárat a nyomsávba...a két kerítés között kutyás őrök járőröztek:

Idegen nyelvű feliratok az ajtókon...ezek a 90-es évek elejéből valóak, amikor nagyszámú afrikai migráns érkezett volt francia gyarmatokról:

Lépcső az alakulótér felé:

A fürdők:

A természet utat tör:

Valaki más is visszatért:

A Törzsépület ismét:

Díszítés az épületen, plusz a zászlótartók:

Lejárat a kazánházba:

A tábor kívülről:

A főkapu:

A Törzsépület tetején egy sziréna:

A háttérben a nagy épület régen a táborhoz tartozott, ma hasznosítja egy cég...ez a kis épület az előtérben anno a tábor területén volt szintén...

És a posta épülete is régen oda tartozott:

A női foglyok számára fenntartott egyik épület volt:

A posta hátulról:

Ez az épület állítólag régen a parancsnok lakása volt: 

Még pár épület amit a tábor részéből hasznosítottak: 

Dr. Ilkei Csaba: Internáló táborok - Kistarcsától Recskig írásából, egy rab rajza a Kistarcsai Internálótábor épületeinek elhelyezkedéséről:

A terület 1970-ben (forrás: fentrol.hu): 

Az internetet böngészve találtam egy újságbejegyzést, ami talán köthető a kistarcsai objektumhoz. 

...Ezt követően a tömeg őrjöngve követelte a tisztek kiadását. A honvédelmi miniszter Zólomy László ezredes parancsnoksága alatt kirendelte a rádióhoz a kistarcsai vegyivédelmi zászlóalj egy századát is, hogy a tüntetőket könnygázgránátokkal próbálják az épülettől távoltartani... - PETŐFI NEPE - 1993. október 22., péntek

Erről a vegyvédelmi zászlóaljról sajnos nem találtam semmit, persze nem biztos, hogy ez az alakulat konkrétan a volt tábor területén volt és onnan vezényelték át 

A kistarcsai internálótábor legismertebb foglya Meszlényi Zoltán Lajos volt. Letartóztatása és fogvatartásának körülményei tudnak mély átfogó képet adni az akkori hatalom kegyetlenségéről. 

A régi tábor falának egy részét meghagyták mementónak, ezen a falon található Meszlényi emléke:

Mindszenty József amikor az új esztergomi bíboros lett a háború után, Meszlényi Zoltánt hivatalában megerősítette, Mindszenty letartóztatása után nem Meszlényi vette át az egyházmegye vezetését, de mivel rövid idő alatt meghalt a kijelölt személy, 1950-ben mégis Meszlényi lett az esztergomi érseki helynök. A fellelt információk szerint azért őt választották mert a hatalom által támogatott Beresztóczy Miklóst nem akarták ezen poszton látni. Minden bizonnyal ezért került az Államvédelmi Hatóság látómezejébe, és került a kistarcsai internáló táborba. Nem ő volt az egyetlen vallási vezető, a többi nagyobb vallási felekezettől is voltak itt olyanok akiket a rendszer nem látott szívesen, éppen ezért a nyilvánosságtól elrejtve Kistarcsára internáltak több vezetőt is evangélikus, protestáns de még a zsidó közösségből is.

Meszlényit magánzárkában őrizték, de ami mindennaposnak mondható volt, meg is kínozták. Mivel nagyon kevés irat maradt fent a történelem számára, ezért a szemtanúk emlékeire hagyatkozva lehet tudni, hogy borzalmas körülmények között tartották fogva. Az akkori időkben "megszokott" módon a püspök ellen nem folyt semmiféle nyilvános per, fogva tartására bírói ítélet nem született. A tábor vezetése és a hatalom törekedett arra, hogy semmi hír ne kerüljön nyilvánosságra a letartóztatott püspök sorsáról. 

Halálának körülménye még nem tisztázott teljesen, minden bizonnyal a folytonos kínzások és a megfelelő orvosi ellátás hiánya okozta a halálát. A legtöbb neten fellelt életrajzban halálának dátuma után egy kérdőjel szerepel. A dokumentumok hiánya miatt az 1951-es halálozási év egy találgatás, fellelhető még 1953-is a megadott évként. A püspököt Rákoskeresztúron az Új köztemető területén temették jeltelen sírba, majd 1966-ban földi maradványait exhumálták, átszállították Esztergomba és a Bazilikában helyezték végső nyugalomra. Akkor ez a nyilvánosság kizárásával, és az egyházmegye néhány vezetője vehetett csak részt. 2009-ben boldoggá avatták. 

Meszlényi mellett több tucat papot tartottak fogva 1953-ig. Tudni lehet, hogy sokan közülük, rövid időn belül meghalt, a tábori körülmények kihatottak életére hosszútávon, de volt aki az öngyilkosságot választotta. 2009-ben boldoggá avatták. 

Boldog Meszlényi Zoltán Lajos: fotó: esztergomi-ersekseg.hu

Az emlékfal:

Ezen az emléktáblán 75 név található:

Simándy József, Kossuth-díjas magyar operaénekes, érdemes és kiváló művész, Magyarország egyik leghíresebb tenoristájának emlék szobra: