Több megyei vezetési ponton jártam szerencsére, és bár típus terv alapján készült mindegyik, az a tapasztalat, hogy érdemes mindig megnézni mindegyiket, vannak kisebb eltérések. A következő helyszín mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozik, nemrég múzeum lett, igen részletesen mutatja be mire is szolgáltak ezek a létesítmények, és ami még izgalmasabb, rengeteg autentikus felszerelés is bővíti a tárlatot:
A bejegyzésben fellelt információkat köszönöm Rebák Tibornak.
A Kemecse – Haas Tanyán lévő Megyei Vezetési Pont (MVP 302 számú objektum) a 023/19 számú telken került felépítésre 1968-1972 között.
Az ingatlant a Magyar Állam 1967.06.11-én vásárolta meg, a Kemecse 023/2 helyrajzi számon, kezelője a Polgári Védelem Szabolcs-Szatmár Megyei Parancsnoksága Nyíregyháza lett. Az objektum kezelője 1992-től a BM Polgári Védelem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Parancsnoksága Nyíregyháza, melyet 2000-től a jogutód Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság üzemelteti a mai napig.
A Kemecsei-Haas Tanya MVP 302-es objektumát 7 főből álló polgári fegyveres őrség védte és a be-kiléptetését ellenőrizte, melyből 6 fő őr és 1 fő őrparancsnok volt. Az ellenőrzést szigorú rezsimintézkedések szabályozták, melyek az alábbiak voltak:
- Az ellenőrző szervnek és az üzemeltető állománynak (3 fő) állandó belépője volt, melyet igazolvány alapjánellenőriztek és iktattak minden nap.
- Az őrség tagjaiból 2 fő 24/48 órás szolgálatot látott el, melyből 1 fő Nagyhalászi és 1 fő Kemecsei volt.
- Az őrparancsnok 8 órás munkarendben dolgozott.
- A 2 fő fegyveres őr 4 óránként váltotta egymást a felállítása pontokon, 1 fő az őrszobán, 1 fő a kapuban elhelyezett fedett őrhelyen, kapcsolatukat LB telefon biztosította.
- A 2 fős őrség munkáját kiképzett őrkutya segítette, mellyel a kerítésvonalat óránként ellenőrizték.
- Az őrszobán tartózkodó 1 fő folyamatos kapcsolatban állt a megyei 24 órás ügyelettel, óránként jelentett.
- A fegyveres őrség az őrzésvédelmet 1990-ig géppisztollyal, később Pa típusú pisztollyal és gáztöltetű gumibottal látta el.
- A polgári őrség kiképzését a vezető technikus tervezte és a megyei parancsnok hagyta lóvá.
A képen a kapu látható+gondoki lakás:
Kommunikációs antenna:
Vészkijárat, háttérben a kút, a mögött pedig a volt TSZ, jelenleg is működő gazdaság:
A területen, a „bunker” mellett, felszíni épületek is kiépítésre kerültek. Volt egy úgynevezett R-14-es épület, ami egy kiszolgáló létesítményként funkcionált. Volt az őrség számára egy épület, illetve a kapuban egy gondnoki funkciót betöltő kis épület, illetve megépítésre került egy üzemanyag tároló is.
Őrépület:
A védett vezetési pont a Megyei Védelmi Bizottság (MVB) korábban Honvédelmi Bizottság (HB) és kiszolgáló személyzet részére épült. Összesen 60 fő befogadására volt alkalmas, úgymond „teljes betelepítés esetén”.
Korábban a Megyeháza alatti pince volt kialakítva hasonló funkcióra, ám az a követelményeknek nem felelt meg, az idő előrehaladtával. Ekkor került gondos tervezéssel, kialakításra, a több mint 6000 négyzetméteres ingatlanon a Vezetési Pont.
Az úgynevezett békeidőben 1 fő gondnok és 1 fő gépész volt a Vezetési Ponton. Aki és beléptetésre, szigorú szabályok vonatkoztak, mivel a létesítmény titkosnak minősült. A külső világgal való kommunikációt, két adótorony és egy tartalék URH adó biztosította.
Az idő előrehaladtával, a területet tartalék állományba majd később, megszüntetésre került. A felszínen lévő épületeket raktárként kezdték el használni, majd a tragikus Műegyetemi lőtértűz tapasztalatai nyomán, a mély létesítményt, füsttel elárasztott gyakorlatokra kezdték el használni.
Jobb oldalt az őrszoba, bal oldalt az R-14-es raktár:
Bejárat a múzeumba:
ÜZA, avagy üzemanyag. Ha kellet a fő áramszolgáltatásról lekapcsolódva, rövid ideig saját maga tudott a terület energiát biztosítani, a agregátor, szükséges üzemanyag raktározására az ajtó mögött volt lehetőség, tartályokban:
Rögtön a bejáratnál tudjuk, milyen célból épült:
A bejárati folyosó nem közvetlenül kötötte össze a felszínnel a vezetési pontot. Az U alakban kialakított bejárat, a lökéshullámok ellen lett kialakítva:
A MVP 302.-es OBJEKTUM ÜZEMELTETÉSE
Az objektumban 3 féle üzemeltetési módot működtettünk.
Béke üzemeltetési üzemmód:
1.- külső levegő beszívása szűrés nélkül, a szűrőpatronok beiktatása nélkül direktben történik.
2.- Áramszolgáltatás külső szolgáltatóról szabadon, akkumulátortelepek töltésével.
3.- Vízszolgáltatás a saját kútról táplált külső víztározóból (hidroglóbuszról).
4.- A mélylétesítménybe a be-kijárás akadályoztatás nélkül.
5.- Hiradás: LB vonal a híradó ügyeletre, Bm mellék, Városi fővonal. Vezeték nélküli híradás lekapcsolt.
Korlátozott üzemeltetési üzemmód:
1.- Külső levegő beszívás szűrt szellőzési módban folyamatosan a porszűrőn és szűrőpatronokon keresztül történik. Páratartalom 45-60%, hőmérséklet 19-20 CD.
2.- Áramszolgáltatás a kikapcsolásig, külső szolgáltatóról, akkumulátortelep töltésével történik.
3.- Vízszolgáltatás saját kútról, zárt rendszerben.
4.- 15-20 vízoszlop milliméteres túlnyomás tartása állandóan.
5.- Be - ki közlekedés zsilipeléssel az ügyeletes gépész közreműködésével, vegyi sugárellenőrzés, szükség szerinti mentesítés, egészségügyi átereszen
keresztüli közlekedés.
6.- Csak a kijelölt helyiségekben szabad tartózkodni.
7. Vezetékes híradás csak központon keresztül.
Teljes elzárkózásos üzemmód:
1.- Külső levegő beszívása szünetel, belső levegő recirkuláltatása regeneráló patronon át friss oxigéndúsítással. Oxigén, Széndioxid- mérés folyamatos.
2.- Áramszolgáltatás korlátozott mértékben a saját 16 kW-os aggregátorról történik. Meghibásodás esetén a szükségvilágításról 2 órán át, a híradó rendszer 4 órán át üzemelhet.
3.- Vízellátás a védet kútról zárt rendszerben, meghibásodás esetén a létesítményben lévő 2,3 m3-es tárolóból történik. Tisztálkodásra használható 30 liter/fő/nap, ivóvízellátás tartósított vízből 3 liter/fő/nap.
4.- Híradás vezetékes vonalról ,,K" és ,,LB" vonalról központon keresztül történik. Postai közvetlen vonal a Védelmi Bizottsági Elnök munkahelyéről lehetséges. Géptávíró/telex/ kapcsolat a kezelőn keresztül.
5.- Vezeték nélküli hálózati kapcsolat a megyei és országos védelmi bizottságok felé folyamatos.
6.- Ki-be közlekedés zsilipeléssel az RBV ellenőrzés céljából hordozható műszerek segítségével. A mentesítő eszközeiket a mentesítő raj kezeli, egyéni sugáradag mérőkkel felszerelve, melyet ,,VEGYIRIADÓ" elhangzása után minden bent tartózkodónak fel kell vennie. A raktár és pihenőhelyen lévő gázálarcokat szükség esetén a
sugárfigyelő jelzése alapján mindenkinek fel kell vennie.
7.- A mélylétesitményben történő munkavégzést, tisztálkodást étkezést, ruházati ellátást, váltást, pihenést a betelepülés során kiadott tájékoztató tartalmazza, melynek betartása mindenki részéről kötelező.
8.- Az objektum parancsnoka köteles különleges esetben az állomány részére elrendelni az evakuálást (kiürítést) melyet 2 órán belül meg kell kezdeni ha:
- a létesítmény sérülést szenved,
- az előírt paraméterek nem tarthatóak,
- a munkafeltételek nem biztosítottak.
Betelepülés:
l. ütemben 20 fő
ll. ütemben 20 fő
III. ütemben 16 fő
Bent a fő folyosó:
A szellőztető gépház, kapcsolói/szekrényei:
A külső levegő "szűrésére" alkalmas rendszer:
A belső nyomást jelző mérő:
Agregátor és kapcsolótábla terem:
Mosdó:
Légzőkészülékek:
Géptávíró terme:
Rejtjelző terme:
Expediáló terem, a kis szoba a riasztó szoba:
Rejtjelező gép:
A beérkezett üzeneteket ezen az ablakon adták át a rejtjelező terembe:
Rádió szoba:
A Légi Sugárfelderítő Csoport (SUFI) terme. A padló az ablak alatt eredeti oktató filmek, amiket anno használtak:
Ez a film vetítő még működik, bár sajnos, ahogy idegenvezetőnk mondta, olykor meggyűrte a filmet, így lemondtak a vetítésekről:
IH-81 sugárszint és tartózkodási idő mérő, sugárfelderítésre:
IH-31 Járműfedélzeti sugárszintmérő, a Gamma gyártotta az 1970-es és 80-s években:
A tanácsterem, a függöny mögötti részen a csak a tanácstermi tagoknak szóló adatok információk voltak, előtte a bábukon a Katasztrófavédelem története során használt egyenruhák:
Az bizottsági elnöknek külön szobája volt:
A Polgári Védelem parancsnoki szobája:
A kiértékelő teremről készült fotók:
A Haas-tanya alaprajza:
Fóliákra felrajzolt tervek:
Régi fotók a megyei védelmi gyakorlatokról:
Térkép sablon, ennek segítségével pausz papírra - gondolom én laikus - kasírozták fel a jelzéseket:
Szintén egy sablon:
Eredeti szelvény térképek:
Pecsét a tárolónak:
A megyei alkalmazottak látogatása Csernobilban:
A Polgári Védelem nevű újság évenként lefűzve:
További oktatófilmek:
A kiértékelő terme. Jobbra az ajtó a Polgári Védelem Parancsnoki Termébe vezet:
Dokumentáló szoba:
További ereklyék:
Pihenő, elhelyezési szoba, 12 db ágy:
Automata Vegyi Jelző műszer:
Az AVJ-1 rendeltetése idegmérgek levegőből történő kimutatása, 24 V-os gépjármű akkumulátorról lehetett üzemeltetni, jelentős tömege (19 kg) miatt vegyifelderítő gépjárművekben és fixen telepítve használták. Biokémiai működési elvét tekintve a vizsgálandó levegőt egy reagenssel nedvesített indikátor szalagon szívatták át, amely idegmérgek jelenlétében elszíneződik, ezt egy fotoelektromos érzékelő méri és a készülék riaszt. Az AVJ-1 detektorának köszönhetően mintegy 2 nagyságrenddel meghaladja a GSZP-1 érzékenységét. Riasztási ideje koncentrációfüggő, a MHA megjelenésétől kb. 57 másodperctől max. 3,5 percig tart. - Vágföldi Zoltán A VEGYIVÉDELMI TECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE – A VEGYIFELDERÍTŐ ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE
Gamma SZÉM-1 című katonai sugárzásmérő:
Konyha, étkező:
A bejegyzés trackback címe: