2017. április 28. 13:35 - Levente B.

Lovászi, Tornyiszentmiklós, Bázakerettye...

..avagy túrázás a határmentén és egy kicsit beljebb. Már eddig is rengeteg mindent találtam a nyugati határ közelében, ez persze elsősorban a volt "Kádár vonal" része, lásd ITT és ITT, illetve háború előtti "emlékek" is felbukkantak már ITT a blogon, de elhagyott HÖR laktanyát is fotóztam már - ITT.

Az elmúlt időszakban újabb és újabb érdekességekre bukkantam a net sűrűjében, elhatározva egy délután felkerestem ezeket, szerencsére a 90%-t megtaláltam.

A Lovászi/Kútfej HÖR őrs/laktanya az erdő mélyén:

A nyugati határszélen lévő őrsök 1990 után még működtek a szomszédban zajló események miatt. Pár év után azonban ezek többségét megszüntették, az olyan HÖR őrsök mint ez amelyik az erdő mélyén van, nehéz hasznosítani. Bár a fotókon nem látszik, az egyik épület tövében méheket tartanak, illetve a terület egy része le van választva, ott mintha laknának is.

Bal oldalt a fotón a méh kaptárak közül kettő látszik:

Ilyen jellegzetes toronyból sok készült a határ mentén:

Étkezde:

Zuhanyzó:

Bejárat:

A HÖR címer még kiolvasható:

A laktanya a fák sűrűjében, keresztben az erdei út:

A laktanya légi fotója a fentrol.hu gyűjteményéből...a fotó 1981-ben készült:

Lovászi környékén rengeteg ilyet látni...ezek a volt olajkutak a 30-es évek végétől léteztek, mára mementóként emlékeztetnek a múltra:

Lovászi mellett sokan még szőlőtermesztéssel foglalkoznak:

A szőlők közötti részen, a fák takarásában egy bunker sejlik fel:

A környékbeliek csak "hétszobás" bunkernek hívják, bár amikor rákérdeztem egy úriembernél visszafele, ő harcálláspontnak nevezte. A kialakítás - több ajtón való átjutás - arra enged következtetni, hogy igen komolyan gondolták a védelmet:

Belül semmi nem utal arra, hogy az elzárkózás után hosszabb ideig tudtak volna ellenni az emberek:

A bunkernek két bejárata van, melyek megegyeznek méretben:

Innen látszik, meredek volt a bejutás:

Másik helyszín...Tornyiszentmiklós szintén határközség volt, éppen ezért nem meglepő, ha a Hidegháború maradványait találjuk meg. Mindjárt elsőre egy óvóhely/bunker féle:

Rendezett belső, még lámpák is be vannak vezetve, valaki felújította a helyet:

A bejutás után az utolsó ajtó balra az egyetlen "szoba" van lent:

A "szoba":

A kanyarból fotózva:

Kilátás Tornyiszentmiklósra:

A sztráda:

Lendva a távolban:

Ugyanott, de kicsit arrébb...egy megfigyelő fülke:

"Kilátás" a fülkéből, igen szűk odabent. A célja ennek a kis betonépítménynek az volt, hogy támadás során a károkról tudott jelentéseket küldeni a megfelelő embereknek:

Tornyiszentmiklóson is volt egy HÖR őrs:

Ezek a bódék voltak minden bizonnyal a határon voltak:

Pár száz méter után jön Szlovénia:

A községben még találni egy letűnt kor jelképeit:

Itt egy másik bunker, ezt körbe is lehetett járni:

Útban Bázakerettye felé:

És amiért a településre mentem...a MAORT által épített óvóhely, ehhez hasonlóban jártam már Lovásziban:

- Amikor 1937 és 42 között Bázakerettyén elkészült a MAORT-lakótelep, az építtetők, tehát az amerikaiak már a háborúra gondoltak. Arra, hogy a fontos olajipari objektumokat bombázni fogják - árulta el a titkot Szalai Géza, a MOL Bányász Szakszervezet alapszervezeti elnöke, elnökségi tagja. - Ezért igyekeztek megszervezni az emberek védelmét is, e célt szolgálta a bunkerrendszer. Utóbb kiderült, volt értelme, az amerikaiak ugyanis három hullámban, 702 bombával szórták meg a települést... - zaol.hu

A lakosság, a hadsereg és a közületek számára épült óvóhelyek mellett a gyárakban is létrehoztak óvóhelyeket. A cégeknek – esetünkben az olajipari vállalatoknak – már a háború előtt és közben is jelentős többletköltséget okoztak a légvédelmi beruházások, amelyek az ország összes olajvállalatát érintették. E társaságok közül a Shell Kőolaj Rt. és a Steaua Magyar Kőolaj Rt. 1938-1944 között 814 914,46 pengő összeget fordított e beruházásokra, de a MAORT is jelentős összegeket invesztált e célra. Utóbbi cég mindegyik üzemében és irodaházainál biztonságos óvóhelyeket épített, továbbá megoldották a katonai alakulatok elhelyezését, hogy azok biztosítani tudják a társaság telephelyeinek a légvédelmét. A cégnek Bázakerettyén, Lovásziban, Nagykanizsán, Pusztaszentlászlón és Újudvaron voltak jelentősebb óvóhelyei a termelésben dolgozók védelme érdekében. - Cseh Valentin: „Légiriadó vigyázz!” Angolszász légitámadások a magyar olajipar ellen 1944/45-ben

Magyarországnak már komoly emberi és anyagi vesztesége volt az ország más területein. Lassan elterjedt az a feltételezés, hogy az amerikaiak a saját üzemeit, a MAORT-ot nem fogják bombázni.
Ez a hiedelem 1944. július 30-án megbukott, amikor Bázakerettyére a becslések szerint 100 gép mintegy 700 bombát dobott le. Ettől a vasárnap déltől kezdve még szigorúbb lett az ellenőrzés. - Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

A hónap nagy része ezután viszonylagos nyugalomban telt el, majd 1944. július 30-án az amerikai légierő támadást intézett a „MAORT Üzemek a Magvar Királyi Kincstár Használatában" (MAORT) zalai olajmezői ellen. A szövetségesek mintegy 300 db B-24-es és B-17-es bombázóval és több P-38-as és P-51-es vadászgéppel támadást intéztek Budapest körzetében a Dunai Repülőgépgyár és a Tököli repülőtér, illetve Bázakerettyén a MAORT Gazolintelep ellen. A 15. Légi Haderő gépei dél-olaszországi repülőterekről szálltak fel, majd Barcsnál lépték át a magvar légteret és a Balaton felett gyülekeztek a kijelölt célok elleni támadáshoz, ahol a magvar és német vadászgépek egv részüket megtámadták, de a bombázást nem tudták meggátolni. Ennek ellenére 15 db amerikai repülőgépet lelőttek a magvar és német vadászok. A 98 a 376 és a 449-es bombázó csoportok kb. 100-120 db Liberatora 10:27-10:55-ig négy hullámban 20-25-ös csoportokban bombázta Bázakerettye térségét mintegy 4400 méter magasságból. - Cseh Valentin: Szövetséges légitámadások a MAORT üzemek ellen 1944-ben

A kőolaj finomítók közé sorolták a MAORT 1939-től üzemelő bázakerettyei, majd az 1943-ban elkészült lovászi gazolintelepét, ahol a repülőgépek üzemanyagának is használt gazolint a nedves földgázból leválasztották.- Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)