Pápától kb. 40 kilométernyire található Kenyeri települése, ettől egy picivel délebbre ott található egy füves repülőtér. Kezdetben a háború idején a Magyar Pumák használták, majd a Szovjet előrenyomulás során ők használták mint repteret, a 60-as évektől közös üzemelés alatt állt, majd a kivonulás után Magyar lett. 

A kitelepülések célja minden esetben a füves reptér kipróbálása, berepülése volt, úgy tartották ide az ezred legjobb pilótáit választották mindig, mivel teljesen más volt egy füves reptérre leszállni. 

A felszállások még csak-csak elviselhetőek voltak, de a leszállások már homlok egyenes másmilyen volt. Bár a MiG-ek arra is lettek kifejlesztve, hogy ilyen repterekről üzemeljenek és többnyire a sima betont tapasztalták meg a nagy vasak, a földet éréskor a főfutókon még pattogtak néhányat mire az orrfutó is földet ért.

A földre szállás után földi személyzetnek rengeteg dolga akadt. Hisz a gépek takarítása ilyenkor szükséges, hogy az aljukat és a futógondolákat a felkenődött fűszálaktól megtisztítsák . Meglepő módon leszállás során itt egyszer sem történt baleset. Egyszer azonban történt egy ide vonatkozó repülő esemény:

1984 május 16-án megsérült a 3537-es MiG–21bisz, Szabó László főhadnagy sikeresen elhagyta a gépet az esemény során.

"Kenyeri hadműveleti repülőtéren, behúzott fékszárnyakkal, helytelen bejövetel miatt a leszálló iránytól 8 fokos eltéréssel, nagy sebességgel a pályán kívül szállt le.Kifutás közben a repülőgép erdősávon haladt át és egy facsoportba gurult, mely következtében a repülőgép orr-részének jobb oldala, kb. kétméteres hosszon felszakadt. A jobb szárny belépőéle a két fegyvertartó sín között kb. fél méteres mélységben, a hajtómű pedig a beszívott forgács és fadarabok miatt megsérült. A megerősített törzskeretek épek maradtak, szintezésnél sem találtak deformációra utaló jelet, de a repülőgép selejtezésre került és földi oktatási segédlet lett belőle Szolnokon."

Fotó: hunavia.hu

Kenyeribe rendszeresen kitelepültek a pápai gépek, a többi bázisnak is volt úgymond „saját” kijelölt füves tartalék repülőtere. A taszáriak pl. a ma is működő Kiliti reptere használták.

Természetesen a füves repterek csak megfelelő száraz időjárási körülmények között voltak használhatók,  a gépeket is speciálisan fel kellett készíteni az áttelepülésre, módosítani kellett pl. a futóművek rugós tagjainak és a kerekeknek a nyomását. A talaj egyenetlenségeiből adódó rázkódás ezért kevésbé adódott át a sárkányszerkezetre.

Kenyerit nem zárták el úgy mint Pápát, nem volt kerítés, így elvileg bárki számára nyitottak voltak. A kitelepülések idején természetesen korlátozták az illetéktelenek mozgását, de nem lehetett megakadályozni a kíváncsiskodók bejutását a környék földútjairól.