10 Of The Coolest Underground Places In The World avagy a 10 Legkirályabb földalatti helyek a Világon, ezzel a címmel hirdeti a Business Insider nevű netes híroldal egy 2014-es bejegyzését, amiben a Tordai Sóbánya is felkerült a listára. Nem csoda, ha az ember megnézi a fotókat rögtön kijelenthető, hogy ez bizony nem érdemtelenül került fel a listára, de ennek megerősítésére bizony személyesen kell oda menni. Budapesttől nagyjából 7 órás kocsi útra található "mesterséges csoda", ha nevezhetjük így, érdemes felkeresni, nem beszélve arról, hogy a szintén csodás Erdélyben található.
A Sóbánya látogatóközpontja kívülről:

Az épületből való lejutás, 45 méter hosszú alagúton történik, mely 15 méterrel visz le a felszíntől:

Oldalt a falakon a sóbánya jellegzetessége látszik, a kicsapódó sókristályok:


Rajzon a teljes bánya...középen a két fehér tárna látogatható a turisták számára, a maradék kettő elzárt rész:

A Ferenc József galéria (alagút) a só szállításának megkönnyítésére építették 1870-ben és a 780 m hosszúságot éri el, a század végéig további majd 140 méterrel hosszabbították meg:

Az 1800-as években használt eszközök:

A tárnákból a sót itt emelték ki, a szállítókötelek ezen jártak:



A fenyőgerendákból ácsolt szerkezet az aknaszállítógép, itt a körbe vezetett lovak hajtották és emelték ki a bányaüregekből a sóval rakott bőrzsákokat, jól látható, hogy a lovak mély vályút tapostak a sóba:



A József tárna nem látogatható:


A Ferenc József galéria:


A Gazdagok lépcsője, átjáróként szolgált a Terézia és Rudolf tárnába mielőtt a szállítási galéria megvalósult volna, itt lehet lejutni a 112 méter mélységig:

A terem egyik falába vájva egy kis kápolna van:

A Gazdagok lépcsője lefelé:

Amikor leérünk a lépcsőn itt egy teraszról tekinthetünk le a Terézia tárnába. A a fotón szemben látható, hogy a bánya tetejéből beszivárgó víz kioldotta sót, a sóval telített víz a bánya falán lefolyva pedig kicsapódott:

A Rudolf Tárnába való lejutás, lifttel vagy gyalog lehet, utóbbi a gyorsabb:


Érdemes gyalog menni ezért a látványért és megállni egy pillanatra a Rudolf tárna felső részén:

A Rudolf tárna:

Színhát/koncert terem is van:

172 lépcsőfokon lehet leereszkedni a bánya aljához, ez 13 emeletnek felel meg:

A bánya látogatóterének infrastruktúrája európai uniós támogatással újjászületett, belső csónakázótavat alakítottak ki illetve ide került egy óriáskerék is, emellett játszótér, asztalitenisz, teke pálya és minigolf létesültek:

A Terézia tárna a Rudolf tárnából nézve:

Lift a Rudolf tárnában:

Innen szépen látszik a Rudolf tárna trapéz formája, 1850-től kezdték itt meg a kitermelést:

A Terézia tárnába lépcsőn vagy liften lehet lejutni, mivel a liftbe maximum 4 ember fér el, így a lépcső tűnik a leggyorsabb megoldásnak, bár ez egyben a feljutási lehetőség is, szóval időnként meg kell állni, hogy az ellenkező irányba haladók is elférjenek:

A Terézia tárna alja:

112 méteres mélység látszik ezen a fotón, középen az akna szája jól látszik a kitermelt sót ott vitték ki a felszínre, 1880-ig folyt itt a bányászat:

A Rudolf tárna jól látszik innen:

A csónakázó tó néhány méter mély, a sziget középen nem mesterséges, hanem felgyülemlett törmelék amit végül nem emeletek ki a bányászat végén:





A Rudolf bányából kijövet a felfelé vezető lépcsőn, évszámokat látunk bevésve, melyek a bányászat előrehaladását látjuk:

A bejegyzés trackback címe: