2018-ban 1,5 milliárd forintot nyert a kastély turisztikai célú fejlesztésére a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. A kastély jelenlegi állapotában még látogatható, de nem sokáig, ősszel bezár és egy időre a felújítás miatt csak később fogad látogatókat, a kastély teljes terjedelmében nem lehetett megnézni, a felújítás a belső terekben megkezdődött, még csak a gomba és penész fertőtlenítésével-irtásával, de az első komolyabb munkákra nem kell sokat várni.
A kastély fő homlokzata, jól láthatóan asszimetrikus elrendezésű ami állítólag direkt a "megrendelő" kérése volt:
Külsőleg sajnos meglátszik az épületen az évtizedek:
Békéscsabától nem messze - de Gyula városa is közel van - a mai Szabadkígyóson van a Wenckheim család hoz tartozott egyik birtok és a rajta lévő kastély. Eredetileg osztrák polgári származású volt a család de az 1700-as évek vége, 1800-as évek eleje, jutottak el Magyarországra. A www.wenckheim.hu oldal adatai szerint 31 kastély található a mai Magyarország területén ami a családhoz tartozik/tartozott. Ebben a bejegyzésben a szabadkígyósi kastélyról fogok írni, fotókat közölni.
Kastélyai közül megyénket ékesíti az őkígyósi, (szabadkígyósi) volt Wenckheim kastély. Szabadon álló, egyemeletes, elnyújtott épület. 1875-79 között épült Ybl tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. A kastélyhoz kiszolgáló épület is tartozik, mely nyaktaggal csatlakozik a főépülethez. A park felől található a főhomlokzat. Ezen át is megközelíthető a földszinti könyvtárszoba. A kiszolgáló épület felőli nyaktag árkádsorát kocsifelhajtónak használták. Innen a központi előtérbe jutunk, amely a díszteremhez, a jelenlegi könyvtárszobához és a volt étkezőhöz csatlakozik. A központi tér kétszintes. Az emeleten lévő körüljáró folyosó, bábos fakorláttal készült. A központi tér melletti helyiségből háromkarú lépcső vezet az emeletre. Az épület bal oldalán cselédlépcső épült. A földszinten lévő folyosósorról valamennyi helyiség elérhető. A főhomlokzat jobb oldalán van a kupolával lefedett kápolna. A kastély gazdag architektúrájú, park felőli homlokzatát íves árkádsor-terasszal, köralaprajzú torony, mozgalmas vonalú rizalitok teszik változatossá. A kiszolgáló épület felől egy sokszög alaprajzú torony épült. Felső szintje négyszög alaprajzú, ebben alakították ki a víztornyot, kilátóként is használták. A kastélyépülethez melléképületek is tartoznak még, a kocsiszín, lóistálló és a kocsisok, csikósok lakhelye. A kastélyban ma szakiskola működik. - Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)
Parkolási lehetőség kocsival a kastély parkon kívül lehetséges onnan egy 10 perc gyalog érhető el maga az épület:
Hasonlóképpen a megyeszékhely Békéscsaba szomszédságában levő, nagy értékű szabadkígyóst kastély történeti kertjét is feldolgoztattuk, és rekonstrukciós tervét is elkészítettük. A műemlékekben szegény Alföldön ez a szép kert egyben természetvédelmi érték is. Valóságos oázis buja vegetációjával a nagy szikes pusztában, és különleges növényei mellett az Alföld egykor gazdag tölgyeseinek néhány monumentális példányát is őrzi. - Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)
A kastély talán a TV-ből is ismert lehet, hisz itt forgatták az 1968-ban bemutatott Szeressétek Ódor Emíliát! című filmet, Szabó Ildikó, Bulla Elma, Sulyok Mária, Törőcsik Mari, Békés Rita szereplésével, Sándor Pál rendezésében:
Részletek a filmből:
A film alap története: Odor Emília tizenhét éves, fiatal lány, vidékre kerül egy intézetbe melynek szigorú rendje és tanári kara van, régi szokásai és szabályai ellen hamarosan lázadni kezd. Az igazgatónő egy nap versenyt hirdet a növendékek között: az arra legérdemesebb tanuló részt vehet a budapesti millenniumi ünnepségeken. A szabályok által vezérelt diákok élete felfordul amikor is egymás ellen fordulnak a kiérdemlő pozícióért.
Bal oldalt a lakó épület volt, jobbra a konyha és a személyzet lakja, az ételeket alul vitték végig az étkező részbe, de erről később:
A főbejárat:
Az épület oldalról:
A nyugati rész:
A háború után a Békés Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, majd annak utódja a Harruckern János Közoktatási Intézmény volt a kastélyban, 2011-ben az iskola Gyulára költözött, a felirat még kint van:
Az istálló épülete már megszépülve:
A kocsisok, csikósok lakhelye:
Itt még vár a megújulás:
Már belül, a fogadó terem:
A felső szintre való "rálátás":
A fa padlózat eredeti:
Sokáig ezek a szobák az iskola tanárainak voltak kiadva, talán ezért is tudott megmenekülni:
A könyvtár, az eredeti bútorok mellett a látogatás idején egy ideiglenes kiállítás volt:
Az étkezőszoba egyik sarka...megvan a rejtet ajtó? Ez arra a célra szolgált, hogy az meleg ételt behozzák a terembe, egy másikon pedig a piszkos tálakat, edényeket kivigyék:
A kandalló, mely a Wenckheim család erdélyi bányábjáól származott, jobbra kivehető a másik ajtó:
A terem egy régebbi fotón:
Sajnos nagyon kevés bútor maradt meg a mai napig, sokat a bevonuló szovjet csapatok semmisítettek meg, a maradékot a helyiek gyűjtötték össze:
A festményen Ferenc József és Erzsébet királyné látogatja meg a Wenckheim birtokot 1857-ben, a család örököse a 9 éves Wenckheim Krisztina fogadja az uralkodót:
Wenckheim Krisztina olvasó szobája, külön kérése volt a tervező felé, hogy nyugodtan tudjon olvasni:
A szoba:
A lépcsőház:
Eredeti kályha, de a lényeg a két ajtó, amiről már írtam fentebb, ezek vezettek az étkezőbe, jobb oldalt a meleg ételt vitték be, bal oldalt a szennyes edényeket, evőeszközöket hozták ki:
Bal oldalt Wenckheim Krisztina a festményen, középen a családi címer:
A kastély kápolnája:
Wenckheim Krisztina vallásos személy volt ezért minden reggel ide járt imádkozni:
A toronyba vezető lépcső, mely a pince szintre lemenve a konyhával kötötte össze a főépületet:
Kilátás a kastély toronyból, mely egyben tűztorony is volt:
A távolban a Békéscsaba-Fürjes-i lokátort láthatjuk:
Visszafele:
Gyula felől Szabadkígyós település kezdeténél található ez a diadalív:
A régi kastély közelében a grófnő gyámjai a vendégek tiszteletére diadalkaput építtettek. Hankó József feltételezése szerint ez is Czigler Antal építész munkája volt. Az építmény nyugati oldalára az "Isten hozott!" felirat került, a párkány felett később vörös márványból készült táblán örökítették meg a látogatást. (Felirata: "Ferenc József császár nejével / hű népe éljene közt itt haladott el / május hó 25-ik 1857-ik évben."; A keleti oldalra pedig az "Éljen a haza!"; felirat került. A diadalkapu íve alatt míves vasrácson a család bronzból kiformált katonai címere volt látható.
Az építmény túlélte századunk két nagy háborúját, a forradalmakat, 1949-1950 telén viszont az akkori gépállomás igazgatójának utasítására két traktorral ledöntötték. (Az uradalmi gépműhelybe a gépállomás költözött be.) A vasrács egy ideig még megvolt, majd a hulladékgyűjtő vállalatnál fejezte be pályafutását. A bronzcímert és a márványtábla töredékét a kastély kápolnájában őrzik. - www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Szabadkigyos/index.htm
A bejegyzés trackback címe: