Budapest ipari körzeteinél úgynevezett üzemi óvóhelyeket alakítottak ki a háború előtt, mivel azok háború esetén kimagasló célpontok lettek volna, többsége a világégés után is "rendszerben" maradt a kor előre haladtával, a fegyverek, így az atom fegyverek megjelenésével túlélő képességük jelentősen csökkent, ám így is sokról lehet tudni, hogy a rendszerváltásig használták. Ezen bejegyzésben, egy dél-pesti ipari területen lévő óvóhelyet látogattam meg.

Az óvóhely bejárata:

Belépve balra egy lépcső visz le:

 Bent két hatalmas vasajtó fogad melyek a bent lévők túlélését biztosították volna:

Kanyarog a befelé vezető út, ennek praktikus oka volt,  légnyomás ne egyenes úton jusson be:

Bent látszik, hogy hosszú ideje látogatható a helyszín:

Az óvóhely két nagy helyiségből áll, középen a mosdók, a szellőztetőrendszer lett kialakítva, a két teremben első ránézésre 200 ember tudott elférni:

Hosszabb időre is be lehetett rendezkedni: 

A szellőztető rendszer:

A szellőztetőrendszer vezetékei:

Fent a plafonon ment végig a levegőztetőrendszer: 

Egy kisebb raktár lehetett:

Egy másik kisebb helyiségben táblák:

Egy ott talált füzetben a jobb felső pecsét a lényeg...a MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvaráról ITT lehet olvasni:

Membrános szellőztető:

 Az óvóhely a fentrol.hu 1977-es fotóján: