Néhány nappal ezelőtt kaptam egy telefonhívást, ahol is a hívó úriember dicséretben részesítette a blogomat és érdeklődésemet, invitált egy Pesten található óvóhelyre amit megtekinthetek. Ugyanis egy lelkes csapat, miután a Katasztrófavédelem kivette állományából a Pestszentlőrincen lévő légoltalmi kockát a tulajdonukba került. Próbálva valami újat adva a kíváncsiskodóknak valami egyedit próbáltak létrehozni. Személyesen tudtam tapasztalni, hogy sikerült is. 

A "kocka" kívülről.

Egy kis történelem: Pestszentlőrinc a századfordulón hatalmas iparosodásnak indult. A Gyömrői út mentén téglagyár létesült, 1896-tól a mozdonyokat gyártó üzem épült ki, 1900-tól pedig a Magyar Amerikai Northrop Szövőgyár nyílik meg. Rengeteg más gyár is létesült a környék más részein. Kocsilámpagyár, szalagszövő gyár létesült, 1907-ben pedig megnyílik a Kispesti Textilgyár. Rendkívül gyors volt a fejlődés, sokan csak „amerikai tempó"-nak hívták. Ekkor növekedett meg a környék lakossága is, sokan költöztek a környékre mivel a gyárak sok embernek adtak munkát. A mek.oszk.hu oldal szerint, a Magyar-amerikai Northrop szövőszék és textilgyár r. t. pamutszövőgyára Pestszentlőrincz, 400 munkás dolgozott a gyárban, a Kispesti textilgyár r. t. Pestszentlőrincz, 320 munkást foglalkoztatott.

A fentrol.hu oldalról. A szövőgyár területén lévő légókocka. Az első fotón 1965-ből...

...ezen pedig 1977-ből.

A gyár területéről találtam még érdekességet. Winkler László "Repülőgépgyártás a Pestszentlőrinci Ipartelepek R. T. vállalkozás keretében 1942-44-ben" című jegyzetében írja: 

"A nagy szerelőcsarnok és az azt kiszolgáló üzemrészek, az egykori Pestszentlőrinci Fonó-és Szövőgyár területén, a Ferihegyi repülőtérre vezető út mentén létesültek. Így a könnyen szerelhető kész Ju-52 gépek törzse, szárnyai és törzsvég-kormánysík rendszere gépkocsin vagy vasúton kigördíthető volt a repülőtérre. A Ju-52 gép konstrukciós adottságai e téren is kiemelkedők voltak, mert eleve számoltak a vasúti szállítás lehetőségével is, és így ezek a fő részek 5-8 csavar segítségével oldható kötésben csatlakoztak...

...A hivatalos jelentéseken túlmenőleg is ismeretes, hogy alkatrészeket gyártottak a szövőgyárak és harisnyagyárak egyes részlegeiben, ahol a teljes műszerfal összeállítása is zajlott a pilótakabin berendezéséhez. Mindez nagyon komoly szállítási és üzemszervezési rendet követelt, amivel sikerült elérni, hogy mindig csak egy-két gép időzött a bombázásnak kitett repülőtéri végszerelésben, és amint összeszerelték, kigurult vagy elrepült kitérő repülőterére."

A háború közeledtével az ipari területek dolgozóit meg kellett védeni. Budapesten, Győrben és Miskolcon is létrehoztak ilyen légoltalmi kockákat, melyek a tervek szerint az adott ipari létesítmény dolgozóit volt hivatott megvédeni. Legismertebb példányai Csepelen a volt Weisz Manfréd Ipartelepen találhatóak, ott több mint 15 db ilyen építmény található. Budapesten összesítésben 20-25 ilyen kocka épült.  

A feliratok eredetiek.

A lelkes csapat ugyanis egy szimpla ötlettől vezérelve egy játékot hozott létre a bunkerban. Az egész lényege, hogy nagyjából 100 percen belül egy néhány fős csapatnak különböző rejtvények során kell helyiségről-helyiségre járniuk, avagy addig nem tudnak tovább menni amíg a kapu kódot meg nem fejtik, vagy az elrejtett kódot meg nem találják. 

Akit bővebb infó érdekel kattintson az alábbi fotóra. 

Korhű felszerelések

Irodának kialakított szoba.

Egy fiktív üzemi terület alaprajza. Ez is korhű!

Egy eredeti az 50-es évekből fennmaradt Magyarország Bányászata és Közlekedése Térkép.

A kialakított termek természetesen nem valóságosak! Ilyen iroda nem volt itt soha és a következő termek díszletei sem léteztek a látott formában. Ezek mind csupán a játék változatosságát szolgálják. 

Bemutatólag. A korházi teremben lévő pontnál a röntgen felvételek megtekintésére szolgáló tábla felkapcsolásával tudjuk meg a kombinációt amivel kinyithatjuk az ajtót! Na persze először rá kell jönnie a csapatnak.

Az ajtó mellett a piros gomb a vészkapcsoló. Baj esetén riaszt nem csak a játék szervezőinél, de a kívánt beállítás esetén a megfelelő szerveknél is. 

Rádiós szoba. Itt a megfelelő frekvenciára kell kapcsolni, hogy megkapjuk  a kódot. Na persze ez nem ilyen egyszerű. Az asztalon lévő használati utasítás nem véletlenül van ott.

Az ajtók mindenütt eredetiek.

Központi irányító. Ez viszont fennmaradt egy 1965-s gyakorlatból. Abban az évben egy átfogó 2 napos gyakorlat központja volt a gyár területén. 

Az 50-s éveket idéző budapesti térkép.

A gyár terület térképe a tablón. A tabló mögött egy kis szoba van, ahol is feltudták rajzolni a különböző épületek vegyi támadását, vagy akár megsemmisülési fokozatát. 

Hamis megyei térkép. 

Csepelt ért atomtámadás sugárzási és megsemmisülési zónája felrajzolva. Akkor ez bizony komoly fenyegetés volt. 

A tábla mögötti szoba.

"Hóvirág" Gyakorlat. Ez volt a fedőneve az 1965-s itt végzett próbának.

Lőszeres ládák. A tulajdonosok egy börzén vették, csupán kellékek, ezek soha nem voltak itt.

Egy elektromos széf, a játék része. A játékosoknak ki kell nyitni, benne van az egyik ajtónak a kódja.

Csupán díszlet. Nem volt -1 és -2 színt!

A légmentes ajtók gyártója.

A valóságban aki esetleg a támadás után beengedésre bocsájtatott, annak itt kellett fertőtlenítenie magát. A haját levágták a ruháit elkülönítették.

Az utolsó terem a pihenésé és az élmény megbeszélésé.

Én is aláírtam

Itt az eredeti helyükön szénszűrők. A külső levegőt tudták megszűrni. 

Membrános szellőztető. A nyomás különbségnek köszönhetően a kinti szennyezett levegőt nem engedte be.

Légzőkészülékek ládája.

Picit a humor oldaláról közelítik meg a gyár területi munka morált.

 Morbiditás egyik foka a gyermekek megjelenítése ilyen védőszerelések bemutatását szolgáló tablón.

PVOP=Polgári Védelmi Oktatási Intézet