1999 március 25-n a NATO erők, hatalmas technikai és létszámfölényben bombázni kezdte az akkor még Jugoszláviát, melynek célja az volt, hogy kikényszerítsék a jugoszláv erők kivonását a jugoszláv kormányzattól, Koszovó területéről. Március 27-n a Belgrádot védő 250. Légvédelmi Rakéta Dandár, 3. Légvédelmi Rakétaosztálya, a magyar gyökerekkel rendelkező Dani Zoltán parancsnokága alatt sikeres rakéta indítás mellett találatot ért el, az aznap este Jugoszlávia fölé repülő egyik F-117-es Lopakodó gépen. A Szlovén származású Dale Zelko a gép pilótája időben katapultált és 8 órával később sikeresen ki is mentettek a Tuzlában állomásozó SAR alakulat által. A történet "hőse" Dani Zoltán ma nyugállományú ezredesként tart időnként előadásokat például Magyarországon is. 

Dani Zoltán a Belgrádot védő légvédelmi gyűrűt mutató térkép mellett:

2016 egyik októberi napján, a szentendrei székhelyű Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület meghívására érkezett Dani Zoltán nyugállományú ezredes, hogy előadást tartson a városban. Kis létszámban ugyan, de fiatalok és idősebbek is jelen voltak, sokan szintén nyugállományú légvédelmisek, a szakma akkori krémje volt kíváncsi a történetre és persze a lehetőségre, hogy szakmai kérdésekbe eredjen az ezredes úrral. Az előadáson jelen volt az MH Altiszti Akadémia Kinizsi Pál Altiszti Oktatási Osztály parancsnoka, Kaló Miklós alezredes is. Az előadás rendkívül informatív volt, Zoltán előtte is, utána is készségesen válaszolt a kérdésekre, illetve népszerűség okán a közös fotózásokra is lehetőség volt. Volt lehetőség megtekinteni a lelőtt gép egyik darabját amit Zoltán úgy egy hónappal később a becsapódás helyszínén a talajból szedett ki. Egy úriember egy könyvet hozott el dedikálni, a szerbül íródott könyvben a parancsnok úr saját fotóját írta alá a tulajdonos legnagyobb örömére.

Amikor szakmabeliek találkoznak. Jobbra a két úriember itthon légvédelmi tüzér volt: 

Előkerül egy könyv is. A szerbül íródott könyvben benne van Dani Zoltán akkori egyenruhás fotója:

Kaló Miklós alezredes, az Altiszti Akadémiáról köszönti Dani Zoltánt. Bal oldalt Hangácsi István a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesülettől, az előadás szervezője:

Dani Zoltán az 1999-es térképpel a háttérben:

 Belgrád közelebbről, a 3. Rakétaosztály, aminek parancsnoka volt, kiemelve:

Zoltán mutatja a Jakovo-i S-125-s tüzelőállás légi fotóját. Az osztály első éjjel 5 db találatot kapott:

A légi fotók, az alábbi a támadás előtti nap készült, az indító állványok a helyükön vannak (kép forrása: NATO):

A fentebb mutatott támadás utáni fotó (kép forrása: NATO)

Egy S-125 (SA-3) Nyeva rakétaosztály általános felépítése:

A 27-ei éjszaka menete. Az első támadási naptól (25-e) Dani Zoltán nem kapott parancsot a készültségre:

Kicsit vissza 27-re, az előadás magjához. A hír bejárta az egész világot, a rakétaosztály parancsnoka Dani Zoltán történelmet írt, hisz se előtte se azóta nem sikerült senkinek, mondhatni az a bravúr, hogy Lopakodó technológiával felszerelt gépet lelőjön. Dani Zoltán azóta nyugállományba vonult, és ha nem is közvetlenül de rendszeresen jár Magyarországra előadásokat tartani, arról a bizonyos 27-ei estéről, illetve annak utóhatásairól. Életének ezt a szakaszát Zoltán a 21-ik másodpercnek hív. Anno 1999-ben, a HARM – köznyelven radargyilkos rakéta – elleni egyik védekezési terve az osztály parancsnoknak az volt, hogy a lokátort 20 másodpercél tovább nem lehet bekapcsolva hagyni, ha amennyiben ezt átlépik, erősen megnő a lehetősége, hogy a levegőben állandóan cikázó gépek egyike indít egy rakétát, ezzel veszélyeztetve a technikát és a személyzetet. Minden ami utána történik a 20-ik másodperc után, az a rakétaosztály számára döntő fontosságú. Zoltán kiemelte, hogy mivel ma él és előadásait is megtarthatja e napok nevezhetőek a 21-ik másodpercnek. Ez a gondolat a címe annak a dokumentumfilmnek amit évekkel ezelőtt hazájában készítettek „A 21-ik másodperc” címmel, a forgatás során, egyik fia talált az interneten egy videó interjút a lelőtt pilótával, majd nem tervezett kérdésként feltette „mit tenne ha találkozhatna vele”. A dokumentumfilm rendező annyira felkapta ezt az ötletet, hogy nemsokkal később felkereste Dale Zelko-t és elhívta a családjával együtt Szerbiába, ahol első alkalommal találkoztak személyesen. Ebből is dokumentumfilm készült „A második találkozás” címmel. A találkozás soráni napokon Zelko és Zoltán felkereste azt a helyet ahol földet ért az amerikai pilóta lelövése után, valamint a múzeumot is ahol lelőtt gépének a roncs darabjainak egy része látható. A két volt katona hamar barátságot kötött. 

A lelövés után készült egyik fotó, akikre a parancsnok büszke:

Zoltán meséli amerikai útját a "A második találkozás" című dokumentumfilm készítése során. A kicsit nehezen kivehető fotón ő és Dale Zelko látható, utóbbi lakhelyének templomában, ahova a polgármester és a pap hívta meg őket. Zoltán elmesélte, hogy miután Zelko bemutatta őt a közösségnek, egy felkiáltás volt halható: "Good shot!" - Szép lövés! Amerikában nem az ellenséget látták benne, hanem olyan embert aki katonaként egy nagy létszámú és technikailag fejlettebb ellenféllel szemben tudott eredményt elérni, hol nem hát az ilyet az Egyesült Államokban értékelnek. 

A lelőtt gép egyik darabja, amit Dani Zoltán néhány héttel később a lezuhanás helyszínén a földből emelt ki:

Dani Zoltán egykori osztályának UNK-kabinja, Zord Gábor 2009-es fotóján. A Sziluettek beszédesek:

Dani Zoltán légvédelmi rakétaosztálya volt az egyetlen mely igazolt légigyőzelmet ért el a NATO erők ellen, további két indítás során igazolt sérülést tudtak elérni - a két cél sikeresen landolt Tuzlában és Zágrábban, két külön esemény során - illetve egy Harrierre indítottak Igla hordozható légvédelmi rakétát, de a gép sikeresen elhagyta Jugoszláviát. Zoltán kiemelte, hogy a szerencse mellett a csapat összetartása és felkészültsége is jelentősen hozzáadott ahhoz, hogy elérjék sikerüket, illetve az osztály ellen indított 23 különböző rakéta egyike sem okozott károkat a technikában és ember életben, így veszteség nélkül élte túl a 78 napos bombázást. 

Szerény személyem egy személyre szabott ajándékkal: a felvarró az áll: "250. Légvédelmi Rakéta Dandár - Az Igazi Mítoszrombolók":

Dani Zoltán és Dajle Zelko „Második” találkozása, immár a földön bejárta a világsajtót újra. A két fél többször kihangsúlyozta, hogy nem táplál haragot a másik fél iránt, Zelko egy nyilvános vetítésen kért bocsánatot több száz Szerb előtt hazája agresszív támadása ellen, Zoltánt pedig az Egyesült Államokban fogadták nagy szeretettel, abban a közösségben ahol Zelko és családja él. Kettejük barátsága jól jelképezi, hogy a békében élés, a másik fél megértése milyen fontos és az ő kettőjük története az egyik kiváló példa erre a modern hadtörténetben.