A századforduló aranykorában szükségből erény volt kovácsolható, mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. Győr katonai beszállásoktól oly sokszor meggyötört polgársága örömmel szabadult e gondtól, bízhatott benne: közösségének a laktanya építésébe fektetett pénze sokszorosan megtérül majd.
1896-97 év folyamán a város tanácsa Rieger Ervin műépítész tervei alapján 526 777 frt. 67 korona költséggel felépítette az újjáformálódó városképhez illeszkedő Frigyes laktanyát. Két zászlóalj és egy ezredtörzs számára pótraktárral és kocsiszínnel nyolc épületből álló gyalogsági laktanyát emeltek. Tulajdonosa a város volt, kezelője a Magyar Honvédség, amelynek bérleti díja évente tetemesen gyarapította a városi pénztárt. Nem mellékes, hogy a polgárságot jogos büszkeség töltötte el házi ezredének korszerű elszállásolása láttán.

A II. világháborút követően a Fegyverszüneti Egyezmény kötelezettségeként előírta a Vörös Hadsereg bizonyos fokú ellátását, köztük laktanyában történő elhelyezését. A szovjet hadsereg 1948 nyaráig birtokolta az épületegyüttest, amely még akkor is a város tulajdonaként szerepelt, a honvédelmi tárca kezelésében állt, de bérleti díjról szó sem esett.

Egy s más azért ez idő alatt is történt. A szociáldemokrata Udvaros István, Győr kiemelkedő polgármesterének javaslatára a laktanyát //. Rákóczi Ferencről nevezték el. Nem csak névváltozásról esett szó, funkcióváltásról is tárgyaltak. 1946-tól Udvaros állandó levelezésben állt a Honvédelmi Minisztériummal, a Miniszterelnökkel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, kérve az épületek „honvédelmi igénybevétel alóli mentesítését". Indokai a város jövője szempontjából jelentősek voltak, hiszen a háborús bombázások az intézményben jelentős károkat okoztak, de ezentúl „olyan intézményeket és iskolákat kívánt létesíteni, amely Gyó'r jövendcfoeli hivatásának szolgálnák." Példaként említhetjük a Keleti Kereskedelmi Főiskola felállítását, a Felső Építőipari Iskola, Zenekonzervatórium, Kertészeti Középiskola elhelyezését, valamint a Tankerület Főigazgatóság Győrbe történő visszatelepítését.

Úgy tűnt, 1947 nyarán a tervek valóra válhatnak, a Honvédelmi Minisztérium hajlandónak mutatkozott, hogy lemondjon az országban azokról az épületekről, amelyeknek nem ő volt a tulajdonosa. A kijelölt vegyes-bizottság (HM és a város által kijelölt szakemberekből állottj elkezdte tárgyalásait, egyeztető munkáját. A Vörös Hadsereg, mint írtuk 1948 nyarán kiürítette az épülteket. A leromlott, rossz műszaki állapotú laktanyában ideiglenesen még ezen a nyáron beköltözhetett a Vásárhelyi Pál Műszaki Népi Kollégium, a MÁVDAC Teniszszakosztálya, valamint a Cardó Faipari és Kereskedelmi RT. Egy-két hónap és eljött november, az engedélyeket a HM váratlanul visszavonta.

Udvaros Istvánt és a város terveit az éppen „történelmileg" kialakuló egypártrendszer elsodorta. Azt gondolnánk, hogy csak a magántulajdont és a kizsákmányoló tulajdonformákat „forradalmasította" az új politikai rend, valóságban Győr város közösségi tulajdonát is bekebelezte az államkincstár. Az ismert államosítási módszerek közül az oly népszerű „önkéntes" felajánlási modellt választották. Az eset a következőképpen zajlott: az államkincstár részére történő bekebelezés legfőbb ürügye, hogy a Vörös Hadsereg által otthagyott, teljesen leromlott épület felújítására a városnak úgysem lenne 4 millió forintja, ráadásul sajnálatos módon a térítési díjra vonatkozó akták eltűntek a háború alatt, így nem állapítható meg, hogy a HM mivel tartozik a városnak. Markó Gyula, az új polgármester végül is megállapodott a HM-mal, hogy az épületek az ő tulajdonukba mennek át cserébe a karbantartásért.

S lám így is lett. A városatyák mentségére ideírjuk: tették ezt annak tudatában, hogy a bérleti díjról szóló akták tényleg eltűntek.
Miután Győr város polgármesteri irataiban a mai napig sem keletkezett semmilyen kár, az akták akkor is, ma is rendelkezésre álltak, állnak. Idézzünk belőlük néhány adatot: például az 1930-ban kelt szerződésben az állt, hogy évi 47050 pengő 52 fillér térítés jár a laktanyáért, továbbá 10 ezer pengő a tiszti étkezőért és a kaszinóért (kb. egy pengó' volt egynapi napszámbérj. Az iratok meglétét bizonyítja: 1948 áprilisában város Javadalmi Hivatala a polgármester (akkor még Udvaros István) szóbeli utasítására írásban jelentette, hogy a laktanya 1939. évi alapbére 53057 pengő volt. A tulajdon elherdálása a kor „lelkesült" stílusának megfelelően történt, a város közgyűlési jegyzőkönyve megörökítette' „M.M. th. bizottsági tag felszólalásában a városnak úgy sincs anyagi fedezete arra, hogy azt helyreállítsa, másrészt pedig demokratikus hadseregünk kiépítésre szükség van rá. Előadói javaslatot egyhangúlag fogadta el a közgyűlés" (1949. június 24.)

1896. október 12. A polgármester jelentése a közigazgatási bizottságnak a Frigyes-laktanya építési költségeiről 

A jelentésben szereplő, a 19. század végén felépült ún „Frigyes laktanya” Győr egyik jelentős építészeti emléke. A laktanya állandó otthona volt a 19. cs. és kir. gyalogezrednek, amely szorosan kötődött magához a városhoz is. A laktanya építéséhez szükséges pénzügyi fedezet megteremtéséről tudósít a polgármester jelentése a közigazgatási bizottságnak. 

Győr szab. kir. város polgármesterétől

...nevét – a kor szokásának megfelelően – Habsburg-Lotaringiai Frigyes főhercegről kapta (1856–1936, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári és királyi tábornagy, később az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka). forrás: kisalfold.hu

Grivicic János ezredes....1896 novemberében vette át a 19. gyalogezred parancsnokságát. 1897. szeptember 18-án őt nevezték ki a Frigyes-laktanya első parancsnokává. 1906-ig teljesített a városban szolgálatot. forrás: gyorikonyvtar.hu

A honvédelmi miniszter a demokratikus honvédség tulajdonában levő épületek elnevezését az 'alábbiakban változtatta meg Győrött: "Frigyes főherceg" laktanya helyett "Rákóczi Ferenc" laktanya" - MTI, 1945 november 13

Forrás: Jászberényi Ferencné: Győri Tanulmányok Repertóriuma 11-25. számú kötetekhez - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 9/2002 (Győr, 2002)

Mi, a Pf: 7071. személyi állománya a fenti határozatot örömmel vettük tudomásul, amely kihangsúlyozza, hogy a hadsereg fegyveres alakulata csak akkor használja fegyverét, ha őket támadás érné.
Kérjük a Győr megyei Nemzeti Tanácsot és a megye valamennyi dolgozóját és az ifjúságot, hogy a fenti határozatot tegye magáévá és tegyen meg minden szükséges intézkedést és mindenki legyen a rendfenntartás segítségére, hogy e perctől kezdve Győr-Sopron megyében egyetlen fegyver se dördüljön el.
Győr Pf 7071. személyi állománya - Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

A laktanya negyven éven keresztül szovjet bázisként működött, a rendszerváltást követően az épületek üresen maradtak és az állapotuk rohamosan romlott. Egy osztrák vállalkozó figyelt fel az elhagyott, teljesen lepusztult állapotban lévő épületegyüttesre.
Elkezdődött az építkezés, s elsőként 2006­ban átadták a felújított tiszti kaszinót, amelybe a beruházó cég magyarországi képviselete költözött be. 2008­ban azután befejeződött a főépület felújítása is, itt bérlakásokat alakítottak ki. 2009 ­ben az egykori legénységi épület egyik szárnyát adták át, amelyben konferencia­központokat és üzlethelységeket alakítottak ki. A napokban pedig a korábbi fogda épületének felújítása fejeződött be, amelyet egy bank vett birtokába. - honvedelem.hu

Győr  központjában  lévő  Frigyes Laktanyát felvásárolta a Leier vállalkozói  csoport, így hamarosan megvalósulni látszik a kilencvenes évek eleje óta a tervezők asztalán heverő felújítási terv. - Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

Winkler  László (Győr-Sopron megye) a megüresedő szovjet laktanyák  sorsa  felől  érdeklődött. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei arról tájékoztatták a képviselőt, hogy még folyik az egyeztető munka  ezeknek  az objektumoknak a sorsáról. - Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

Főcím: Alapítványi egyetem létrehozását tervezik a Frigyes laktanyában
Műfaj: hírműsor, Oktatás
Gyártási év: 1990

Aláírásgyűjtést szerveznek a győriek a 105 éves Frigyes laktanya újrahasznosításáért. / A Pro Urbe Egyesület meg szeretné védeni a 11 éve üresen álló műemlék-épületegyüttest
Gyártási év: 2002