2014. február 01. 20:25 - Levente B.

MN 9001, 31. harckocsiezred, Rétság

A Magyar Királyi Honvédség fejlesztési és korszerűsítési tervekbve kezdett a 30-as években, hogy visszaállítsa megtépázott múltját, és ahogy mondják titkos fejlődésbe kezdett, ennek a tervnek megfelelően a rétsági laktanya 1936-ra el is készült.

A területen Rendelőintézet és a tűzoltóság van. Időnként a Polgárőrök járőröznek.

rétság.jpg

A laktanya az akkori terveknek megfelelően a kiképzés mellett határvédelmi feladatokra is felkészült. 1939-ben megjelentek Rétságon az első harckocsik, ebben az időben erősítették meg a zászlóaljat egy harckocsi szakasszal. 1940. október 1-jével kezdődően tervezték azt az átalakítást, mely során a kerékpáros zászlóalj fokozatosan harckocsi zászlóaljjá alakult volna át, de az átfegyverzés csak részlegesen sikerült, a hadrendben meg 11. Kerékpáros (Harckocsi) Zászlóalj néven került be, az alakulat így indult el a frontra.

1. em. tüzérosztály, 2-3.em. harckocsi zászlóalj.

A fodrász épülete.

T-55 ARV vontató, nagyon sokáig itt egy T-34-es volt.

A Szovjet fronton 1941. július 27-én estek át a tűzkeresztségen a rétsági alakulatok. A helyi földrajzi viszonyok és az időjárási feltételek nem kedveztek a támadásnak, az alegységekből többen meghaltak, többen eltűntek, sokan megsebesültek. 1942-ben a rétsági alakulatot vegyes harckocsi zászlóaljjá szervezték át, 1944-ben a zászlóalj mozgósítást hajtott végre és levonult Arad környékére, hogy ott vegyen részt a harcokban. Ebben az évben az alakulat utolsó parancsnoka, Jámbor János alezredes úr szovjet hadifogságba esett, melyből soha többé nem tért vissza. A háború után egészen 1950-ig a laktanya területén szovjet katonai kórház működött, ebben az időben a helyi magyar alakulat nem létezett.

1950-ben Esztergomban megalakult a Páncélos Kiképző Tábor, itt az alakulatnál megjelent a T-34-es harckocsi. Egy évre rá az ezred átdiszlokált Rétság helyőrségbe, ekkor átnevezték mint Páncélos Kiképző Ezred. A következő években a kiképzett tisztek létszám növekedése szükségessé tette a bővítéseket. 1955-ben megkezdődött egy tornatermi épület és egy harckocsijavító-műhely építése, a kiképzés 1956-ig megfelelően folyt.

Kapu szoba.

A forradalmi események nem kerülték el a rétsági laktanyát. A rétsági Páncélos Kiképző Ezred országszerte elismert, elit alakulat hírében állt, parancsnoka Garami Lajos alezredes, törzsfőnöke Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy volt. 1956. október 30-án este telefonhívás érkezett Rétságra, a fogva tartott Mindszenty József bíborost már nem őrzik tovább, a kirendelt államvédelmi személyek magára hagyták és ezért segítséget kértek a bíboros személyi biztonságának védelme érdekében. Rétságról önkéntesek egy kis csoportja vállalkozott a feladatra, hogy a bíboros urat a rétsági laktanyába kísérjék. Mindszenty Józsefet hamar elhelyezték a laktanyában. Október 31-én másnap, a reggeli órákban Mindszenty József bíborost Budapestre kísérték, a hercegprímás érkezését személyesen jelentették Tildy Zoltán államminiszternek. Az 1956-os események után Pálinkás Antal őrnagyot, számos támadás érte, így 1957. januárjában saját kérésére leszerelték.

1957 februárjában több társával az őrnagyot köztük Garami ezredessel, valamint a Mindszenty Józsefet Budapestre kísérőkkel együtt letartóztatták, és bíróság elé állították. Pálinkás Antalt első fokon 15 évre, majd másodfokon kötél általi halálra ítélték.

"Ezt az ítéletet az 1989. évi XXXVI. törvény 1. paragrafusában írt rendelkezés folytán semmisnek kell tekinteni." - idézet a Budapesti Katonai Bíróság KNT. II. 21/1989. sz. ügyiratából.

Pálinkás Antal őrnagyot a honvédelmi miniszter 1990-ben posztumusz ezredessé léptette elő, az ezredes emlékére a dandár személyi állománya 1991. október 24-én kopjafát állított.

A forradalom utáni években, a harckocsi ezred alapvető fegyverzetét továbbra is a T-34 típusú harckocsik alkották. Az 1960-61-es kiképzési évben a harckocsi ezred a Kiképzési Csoportfőnökség alárendeltségéből a 11. Harckocsi Hadosztály (Tata) alárendeltségébe került és ekkor kapta meg a 31. Harckocsi Ezred elnevezést. 1962-ben érkeztek meg az új, T-54-es típusú harckocsik.

A csapatművelődési otthon az út túloldalán.

Nőtlen szálló és étkezde.

1968. július 27-én az ezredet mozgósították technikai állományával egyetemben, beleértve a zárolt eszközöket is, a Csehszlovákiában zajló, Prágai Tavaszként elhíresült felkelésekre.

A Zala gyakorlatként nevezett 1968-as bevonulás a Szovjetunió és a Varsói Szerződés további négy tagországa Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária és Magyarország hajtotta végre. A Magyar Néphadsereg kijelölt csapatai, alapvetően a 8. gépkocsizó lövészhadosztály (Zalaegerszeg) erői hajtották végre a feladatot. Az alakulatoknak 1968. július 27-én hajnali 3 órakor rendelték el a teljes harckészültséget és a tartalékosok mozgósításának a rejtett végrehajtását. A csapatok július 28-án foglalták el az Aszód és Rétság közötti területen kijelölt várakozási körleteiket, itt készültek fel a feladat végrehajtására.

Élelmiszer raktár épület.

A Néphadsereg alakulatainak fő tevékenységi körzete a Léva–Csallóköz–Nagyszombat–Vágújhely–Nagytapolcsány–Aranyosmarót határolta terület volt, ezen a területen fegyveres harcra nem került sor. A Néphadsereg alakulatait október 23-a és 31-e között elsőként vonták ki Csehszlovákiából.

A gépkocsi telep.

És annak már lebontott kapuja.

Az 1960-as évek végén jelentős mértékű laktanya bővítési tervek készültek el, az építkezések 1971-ben fejeződtek be. Elkészültek az alábbi épületek, komplexumok: a sportkombinát, harckocsi lőtér, elektromos harckocsi vezetési pálya, alaki gyakorló pálya és felújításra kerültek az alábbi létesítmények: harckocsi vezetési pálya épülete (toronyépítés), hadtáp jellegű építkezések. 1972-ben befejeződött a harckocsiszerviz építése. Több épület rekonstrukciójára is sor került.

Az oktató épület.

Folytatódtak a csapatépítési munkák, a hivatásos és sorállomány életkörülményei javultak. 1979-ben befejeződött a gépkocsiszervíz felépítése, korszerűsítették a páncélos- és gépjárműjavító-műhelyt. Az 1980-as évekre növekedett a technikai felszereltség, csapásmérő ereje és manőverezőképessége az ezrednek bővült.

1987-ben a "Rubin" átszervezési feladat végrehajtása volt a laktanya életében még egy nagy fordulat, melynek teljesítésekor, ugyanebben az évben a 31. Harckocsi Ezredet átszervezték, megnevezése ezentúl 31. Harckocsi Dandár lett. A dandár 4 harckocsi zászlóaljból, 1 gépesített lövészzászlóaljból, 1 önjáró tarackos tüzérosztályból, valamint a harcbiztosítók és kiszolgálók alegységeiből állt. Ekkor érkeztek meg a régiek helyére a korszerű, T-55AM típusú harckocsik.

4 harckocsi zászlóalj 125 karckocsit jelentett, a gépesített lövészzászlóalj 31 BMP-1 vagy D-944 PSZH járműből állt. Dandárrá emelés előtt, minden harckocsiezred felderítő századának volt még 10 db PT-76 úszó harckocsija (kivonásig), az ezred és a dandár 1991-ig 4 db Shilka csapatlégvédelmi eszközzel is rendelkezett, ezek kivonása után 4 db Sztrela-1 érkezett, valamelyik korábban megszüntetett gépesített lövészhadosztálytól.

Az 1989-es évben következett be egy újabb fordulat, az ország belpolitikájában bekövetkezett változások természetesen a hadsereg egész életére és szervezetére hatással voltak, az csak az egyik volt, hogy a hadsereg megnevezése ettől kezdve Magyar Honvédség lett, de az alakulatot 1990. március 1-jével gépesített lövészdandárrá szervezték át, ekkor az alakulat felvette Hunyadi János nevét: 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár. A laktanyát 1997-ben zárták be véglegesen.

A pajzs alakú jelzés Hunyadi János 1453. évi grófi címerének elemeit használja fel a négy részre osztott mező bal felső és jobb alsó mezejében. A bal alsó mezőben lévő lövész fegyvernemi jelvény az alakulat jellegét, a jobb felső mezőben a tölgyfalevél és a stilizált dombvidéki mező a tájegységet fejezi ki.